Mellőzött közbeszerzés

Pénzügyi szolgáltatások esetében a Magyar Posta nem ír ki közbeszerzést.

Hiába tulajdonos az állam 75 százalékban a Magyar Posta Zrt.-ben, a cég nem vonatkoztatja magára a köztulajdonú vállalatok esetében irányadó közbeszerzési eljárásokat a pénzügyi, belföldi, csomagszállítási logisztikai szolgáltatásokhoz, illetve címzetlen reklámkiadványok, továbbá előfizetett hírlapok és folyóiratok terjesztéséhez kapcsolódó beszerzések esetében. A Magyar Nemzet erről a posta lapunknak küldött sajtó-helyreigazítási kéréséből értesült. A Közbeszerzési Hatóság honlapján átnéztük az elmúlt évek postával kapcsolatos beszerzéseit, és egy olyan pályázatot sem találtunk, amely az említett szolgáltatásokhoz kapcsolódó áru vagy szolgáltatás beszerzésére hirdetett volna meg közbeszerzést. A posta nem indított ilyen eljárást a bankkártyaterminálok beszerzésére vagy az FHB-bankcsoport pénzügyi szolgáltatásainak közvetítéséhez kapcsolódó szoftverfejlesztésekre sem. Lapunk március végén küldte el ezzel kapcsolatos kérdéseit a postának, amely lapzártáig nem válaszolt. A vállalat alig kommunikál lapunkkal, leginkább helyreigazítási kérelmeket küld.

A postának a hatályos magyar szabályok szerint – mivel állami irányítás alatt áll – minden közbeszerzési értékhatár feletti ajánlatkérése esetében közbeszerzést kellene kiírnia, függetlenül attól, hogy az adott beszerzés nem az egyetemes szolgáltatási tevékenységéhez (lényegében egy kis túlzással már csak a levélkihordás tartozik ide) kapcsolódik. A közbeszerzési törvény szerint ha magáncég végezné az egyetemes postai szolgáltatást, akkor is ilyen eljárásra lenne kötelezett a kizárólagos jog alapján végzett egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó beszerzéseinél.

Elképzelhető, hogy a Magyar Posta az Európai Bizottság véleményére hivatkozva nem ír ki közbeszerzéseket a pénzügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó beszerzéseinél. Az EU hivatalos lapjából kiderült, a posta 2011 júniusában fordult az Európai Bizottsághoz azért, hogy mentesítse a beszerzési eljárások összehangolásáról szóló uniós irányelv alól a pénzügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó ajánlatkérései esetében. (Hasonló kérvényt adott be a posta a csomagküldés témáját érintve 2012 októberében, illetve a reklámkiadványokkal kapcsolatban 2013 novemberében.) Az Európai Bizottság megadta a kért felmentést, bár a brüsszeli határozat csak a már 2011-ben meglévő pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozott. A posta ugyanis két kategóriában fordult a bizottsághoz: a fennálló és a 2012-ben bevezetni kívánt szolgáltatások tárgyában. Ez utóbbi kategóriát a brüsszeli testület nem vette figyelembe, mivel „nincs olyan ténybeli bizonyíték azon hatásokra, amelyeket a tervezett szolgáltatások eredményeznének, ha és amikor bevezetnék azokat”. A bizottság azt is hangsúlyozta, hogy a határozat alapját a 2011 júliusától októberig fennálló jogi és ténybeli helyzet képezi. – A határozat felülvizsgálatát bárki kezdeményezheti, amennyiben a jogi vagy ténybeli helyzetben jelentős változások miatt az uniós irányelv alkalmazhatóságára vonatkozó feltételek többé nem teljesülnek – hangsúlyozta a brüsszeli határozat.

Nagy kérdés, hogy egy közbeszerzési döntőbizottsági eljárás esetében mire megy a Magyar Posta egy 2011. évi piaci viszonyok között hozott bizottsági határozattal. Az biztos, hogy az Erste és az OTP Bank egyes akkori pénzügyi szolgáltatásait azóta a Spéder Zoltán Fidesz-közeli nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó FHB-csoport vette át verseny nélkül a Magyar Postán. Az is tény, hogy a posta nem igazán reagál az országgyűlési képviselők közérdekűadat-igénylésére sem. Tóth Bertalan szocialista képviselő 26 szerződést kért ki a postától, amely megtagadta az információk kiadását. Négy pert indított az ellenzéki képviselő, három ügyben a bíróság első fokon már az adatok nyilvánosságra hozása mellett döntött. Ezt követően fogadta el a parlament a postatörvény módosítását, ami szűkíti a közérdekű adatok megismerésének lehetőségét, és azt visszamenőleg is alkalmazhatja. – Nagy kérdés, hogy mi lesz a folyamatban lévő perekkel – reagált Tóth Bertalan megkeresésünkre, miután az Alkotmánybíróság átengedte a postáról szóló törvénymódosítást. A politikus lapunknak elmondta: azt is furcsának tartja, hogy a nagyrészt köztulajdonban lévő posta a pénzügyi szolgáltatások esetében nem ír ki közbeszerzést.

Eközben ötpárti egyeztetésre hívták a parlamenti pártokat tegnap a postával kapcsolatos törvény módosítása miatt, ami lehetővé tenné, hogy egyes postai szolgáltatásokat a takarékszövetkezetekhez szervezzenek ki. Az egyeztetésen az MSZP nem vett részt, és mindaddig így tesz, amíg a posta az igényelt közérdekű adatokat nem hozza nyilvánosságra. A cég székházában tartott egyeztetésen részt vett ugyanakkor a javaslatot beterjesztő Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az LMP képviselője. Az egyeztetést követő sajtótájékoztatón Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára elmondta: a takarékokkal kapcsolatos együttműködésre azért van szükség, mivel a posta hagyományos szolgáltatásaiból származó bevételei folyamatosan csökkennek, eközben viszont a hatékony gazdálkodás érdekében fejlesztéseket valósít meg a társaság. – A kormány támogatásával újabb racionalizálási program veheti kezdetét a postánál – tette hozzá Szarka Zsolt, a Magyar Posta vezérigazgatója. Kiemelte: elvárás a postával szemben, hogy hatékonyan gazdálkodjon, és közben mindenhol azonos színvonalú szolgáltatást nyújtson. Emlékeztetett arra, hogy az ország egyik legnagyobb foglalkoztatója több mint 2700 postahellyel rendelkezik, és a törvénymódosítással olyan együttműködés alakulhat ki, amely nemcsak a postának előnyös, hanem a másik szolgáltatónak is.