Számos nagyvállalattal kötött stratégiai partnerségi megállapodást a magyar kormány jellemzően 2012 és 2014 között. Lapunk annak járt utána, hogy a szerződés aláírása óta az érintett cégek kaptak-e beruházási, termékfejlesztési, bármilyen egyéb támogatást, kedvezményt vagy mentességet. Körkérdésünkben arra voltunk kíváncsiak, milyen formában nyilvánul meg a kooperáció, van-e látható, kézzelfogható haszna. A megkérdezett vállalkozások többsége a saját tapasztalatain túl beszámolt arról, hogy milyen kormányzati intézkedéseket tartanának indokoltnak, attól viszont a többség elzárkózott, hogy véleményt formáljon a magyarországi gazdaságpolitikáról.
– A Huawei Technologies Hungary Kft. nem kapott támogatást, de nem is kért – közölte a Magyar Nemzettel a társaság kommunikációs igazgatója. Gecse Mariann kifejtette, a gyártásra kaphatna forrást a vállalat, de ezt a tevékenységet partnerekkel végeztetik 2009-től. Mint mondta, az együttműködésnek van kézzelfogható haszna: sokat javult az üzleti környezet, stratégiai partnerként például kiemelt ügyfélként kezelik a Huaweit egyes hatósági eljárásoknál. Ha például kínai kolléga számára kér munkavállalási vízumot a cég, akkor a 90 napos határidő helyett három-négy hét alatt elbírálják a kérelmet, és amennyiben megfelel a jogszabályoknak, akkor ki is állítják a vízumot. Erre a gyártás és a gyors üzletmenet miatt van nagy szükség.
Az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) bevezetése előtt is, mint a logisztikában az európai kiszállítások miatt komolyan érintett céget, meghívták a Nemzetgazdasági Minisztériumba az egyeztetésekre. Tudni akarták ugyanis, hogy mely pontok lennének azok, amelyek számottevően hátrányosan befolyásolnák a vállalat gazdasági tevékenységét. A Huawei elmondhatja, hogy figyelembe is vették javaslatait a törvény finomításánál, illetve ezenkívül is folyamatos a konzultáció a legfontosabb kérdésekben a kormány és a vállalat között. A társaság üdvözölné, ha a távközlési szektorban csökkennének az adók és az internetezés költsége. Úgy látják, utóbbira van most komoly esély. A vállalat szerint az is előremutató lenne, ha a társaságiadókedvezmény (tao) rendszerét kiterjesztenék, és így taopénzből lehetne támogatni a felső- és közoktatást is a kultúra, a filmművészet és a látványsportok mellett.
– A stratégiai partnerségi megállapodás tartalmazott egy kitételt: a kutatási-fejlesztési költségeket leírhatjuk az iparági különadóból – tudatta lapunkkal a Richter Gedeon Nyrt. kormányzati kapcsolatok és PR-vezetője. Beke Zsuzsa kiemelte, ez igen jelentős tétel, mintegy három-négymilliárd forintos összeg évente. Mint mondta, közvetve az is az együttműködés hatása lehet, hogy a kormány támogatja a gyógyszergyár fejlesztéseit. Aláhúzta, hogy a 25 milliárd forintos beruházás keretében létrehozott debreceni biotechnológiai üzemet 2012 áprilisában adták át, most pedig 15 milliárd forintból bővítik 2018-ig. Ehhez egyedi kormánydöntéssel ötmilliárdos támogatást kaptak az államtól.
A Tesco sajtóosztálya arról számolt be a Magyar Nemzetnek, hogy a megállapodás 2012-es aláírása óta a hipermarket nem kapott beruházási, termékfejlesztési vagy egyéb támogatást, illetve bármilyen kedvezményt vagy mentességet. Tájékoztatásuk szerint ugyanakkor a stratégiai partnerség lehetőséget teremtett arra, hogy iparági kérdésekben az illetékes minisztériumokkal rendszeres egyeztetéseket folytassanak. Nyomatékosították, hogy az áruházlánc helyénvalónak tart minden olyan intézkedést, amely a gazdaság kifehérítését szolgálja, valamint minden olyan törekvést, amely stabil és kiszámítható gazdasági és szabályozási környeztet biztosít, s mindemellett a vásárlók és a munkatársak érdekeit szolgálja.
– A Magyar Telekom 2014 februárjában kötött a kormánnyal partnerségi együttműködési megállapodást Magyarország digitális fejlesztése érdekében – emlékeztetett a távközlési cég kommunikációs igazgatósága. A szándék az, hogy a vállalat beruházásaival elősegítse a nagy sebességű, szélessávú internet mielőbbi hazai elérhetőségét annak érdekében, hogy 2018-ra minden háztartásba eljusson. Kiemelték, hogy a Telekom kiemelkedően fontosnak tartja a fejlesztéseket és befektetéseket ösztönző, kiszámítható és a versenypiaci szereplőknek egyenlő feltételeket biztosító szabályozási környezet kialakítását, mert ezek elősegíthetik az ország versenyképességének javítását, a beruházásokat és a munkahelyteremtést. Úgy látják, pozitív fejlemény a 2016-os adótörvények részét képező, az Országgyűlés által megszavazott közműadó-kedvezmény; valamint a beruházásokat elősegítő jogszabályi akadálymentesítés például az építésügy területén. Szerintük fontos az is, hogy egészséges párbeszéd legyen a távközlési szektor szereplői és az állam között, itt jó példaként emelték ki az internetkonzultációt.
Bár a kormány a Heineken Hungáriára is hivatkozott már stratégiai partnerként, megkeresésünkre a söripari óriás vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója pontosított: nem kötöttek ilyen szerződést a kabinettel, 2014 februárjában a Nemzeti Külgazdasági Hivatallal írtak alá együttműködési szándéknyilatkozatot. Pálfalvi Márta ugyanakkor megjegyezte, hogy a Heineken tavaly 1,5 millió eurós beruházást hajtott végre soproni gyárában, ami azt mutatja, hogy a vállalat bizalma Magyarországban és a magyar gazdaságban töretlen.
