Niklai Ákos, az MSZÉSZ elnöke közölte: a 16 országban 28 ezer minősített hotelből álló rendszernek a Benelux államok, Svájc, Németország, Ausztria és például Csehország mellett Magyarország is a kezdetektől tagja. Előnyeként említette, hogy nem a tagállamokra erőltetett uniós koncepcióról van szó, hanem egy a szakma irányából, alulról indult elképzelésről. Célja az egységes szemlélet, hogy a vendég tudja, mire számíthat egy-egy szállodában. A Hotelstars nemzeti tanúsító védjegy kiszámítható minőséget garantál, amely a 270 pontból álló kritériumnak köszönhető. A pontok teljes körűen felölelik a szolgáltatásokat és termékeket, amelyek fontosak a vendégeknek, és amelyek meghatározzák a minőséget. Az ajánlott szempontok közül egy háromcsillagos szállodának 80, a négycsillagosnak 101, míg a legelőkelőbb házaknak 121 pontnak kell megfelelni. Az első három helyen a tisztaság, a berendezések kifogástalan állapota és az általános benyomás áll, amelyek az egycsillagos hoteleknél ugyanolyan súllyal esnek a latba, mint egy ötcsillagos szálló esetében. Fontos, hogy a minősítéskori állapotokat feltétlenül tartania kell a szállodának. A védjegyhasználati szerződés három évig érvényes, lejártával meg kell újítani.
A rendszer a hoteleknek előnyös, mert a vendéget előre informálják, így mindenki azt kapja, amit ígérnek neki, és a látogatókat megvédik a hamis ígéretektől. Gaál Miklós, a Prestige Hotel Budapest igazgatója elmondta: jó döntésnek bizonyult, hogy teljesítették a kritériumokat, az útmutatóul szolgáló 270 pontot a harmónia, a bizalom és a siker együttesének nevezte, ami a vendégről szól. – Ha a vendég elégedett, akkor pozitív véleményt ír a szállodáról, ami új vendégeket hozhat, emellett erősödik a szálloda és a minősítő rendszer iránti bizalom – mondta Gaál.
