Elsősorban a kisebb üzleteket támogatnák bukaresti törvényhozók abból a pluszadóból, amelyet az országban működő szuper- és hipermarketek esetében javasolnak bevezetni. A független, szociáldemokrata, liberális és konzervatív, ugyanakkor román és magyar képviselők által közösen kidolgozott törvénytervezet Robin Hood-adót vetne ki az évi 3 millió eurósnál nagyobb forgalmat lebonyolító áruházláncokra. A törvényhozók szerint, miközben a romániai kisebb piaci szereplők egy része bezárta a boltot az eladás visszaesése miatt, a nagy üzletláncok busás haszonra tesznek szert Romániában. Az előterjesztés kitér arra is, hogy míg a külföldön dolgozó román vendégmunkások százezrei hazaküldik a nyugat-európai országokban szerzett jövedelmüket, a multinacionális cégek – amelyek ugyanakkora adót fizetnek, mint a kisebb boltok – a Romániában értékesített termékek forgalmából származó profitot a származási országukba menekítik. Ezen túlmenően az áruházláncok megannyi díjat és illetéket számolnak fel azért, hogy befogadják, raktározzák és értékesítsék termékeiket.
A törvénytervezet arra kötelezné az évi 3 millió eurónál magasabb éves bevételt produkáló áruházláncokat, hogy a 16 százalékos nyereségadón túlmenően fizessenek 0,5 százalékos Robin Hood-adót is. A különadó ugyanakkor 50 millió euró feletti bevétel esetében már 1,2 százalékos lenne. A többletteher a kiskereskedelmi lánc szinte valamennyi szereplőjét érintené Romániában, ahol tavaly megugrott az áruházak forgalma az élelmiszerek áfájának tizenöt százalékos lefaragása, továbbá az általános áfakulcs 24-ről húsz százalékra történt leszállítása nyomán. Az országban egyébként a több mint száz boltot működtető német Kaufland uralja a piacot, amely tavaly mintegy kétmilliárd eurós forgalmat bonyolított le; több mint egymilliárd eurós forgalommal zárt ugyanakkor a francia Carrefour. A törvénytervezet alapján a szupermarketek extraadójából befolyó összeget a kisebb üzletek piaci részesedésének növelését elősegítő programokra fordítanák, emellett azt is megszabnák az áruházláncoknak, hogy a romániai termelőktől legtöbb 5 százalékos illetéket számoljanak fel.
Évekkel ezelőtt már tervezett többletterhet kiróni a román kormány például a bankokra és az olajvállalatokra, az elképzelést azonban nem ültették át a gyakorlatba. Ugyanakkor az áruházláncok esetében továbbra sem lefutott még a hét végi zárva tartás kérdése, amely hosszú ideje szerepel a törvényhozás napirendjén. A részleges szombati és teljes vasárnapi boltzárat javasoló honatyák nemrég azzal a kompromisszumos ajánlattal rukkoltak elő az intézkedést hevesen ellenző multinacionális vállalatoknak, hogy akár éjszaka is nyitva tarthatnak, ha a polcaikon kínált hús-, tej- és sütőipari termékek, valamint a gyümölcsök, zöldségek legkevesebb fele belföldi termék.
