Több mint harmincezren fordultak a tavaly bedőlt két brókercég, a Quaestor és a Hungária ügyfelei közül a Kárrendezési Alaphoz kártérítési igénybejelentéssel. A bajba került kötvényesek döntő többsége – 32 220-an – a Quaestor, 520-an pedig a Hungária Értékpapír ügyfelei voltak. A Kárrendezési Alap adatai szerint a beérkezett kérelmek közt többségében voltak azok, akik 30 millió forint alatti kárigényt jeleztek, s csak valamivel több mint ezren fordultak az alaphoz 30 millió forintnál magasabb kárigénnyel. Kiderült, utóbbiak jártak jól. Az elbírált kárrendezési pénzek tekintetében összesen 27,8 milliárd forintot ítéltek meg a Quaestor és 2 milliárd forintot a Hungária ügyfeleinek a 30 millió forint alatti kárigények esetében, míg a 30 millió forint felettieknél több mint 7 milliárd forintot osztanak szét.
A Portfólió.hu cikke kitért arra, hogy az új törvény alapján a kárrendezés összegének megállapításakor az alap figyelembe veszi a kötvényvásárláskor megfizetett összeget maximum 30 millió forintig, amelyből levonja a 2008 után a cégcsoport kötvényein jóváírt hozamot, a 11 százalékos önrészt, és a Befektetővédelmi Alap (Beva) által a Quaestor-kötvényeseknek már korábban kifizetett kártalanítást. Ezek alapján pedig a beérkezett csaknem 33 ezer kérelemből több mint 10 ezren kaptak értesítést arról, hogy a Beva által a hiányzó kötvények után már kifizetett kártalanításon túl nem fizethető újabb ellenérték. Vagyis ennyien kaptak nullás értesítőt, ami azt jelenti, hogy három Quaestor- és Hungária-károsultból egy már nem jut több pénzhez.
A Beva egyébként januárban kezdte meg a Buda-Cash Brókerház és a Hungária ügyfeleinek kártalanítását, akkor összesen 7 milliárd forintot fizetett ki körülbelül 4 ezer károsultnak. Azonban a kifizetéseket felfüggesztették, miután kiderült, hogy a vagyonkiadási arányszámokat újra kell számolni. A Buda-Cash esetén a kiadási arányszámok változása főként állampapír-sorozatokat érintett: volt olyan sorozat, ahol végül 22 százalékkal csökkent a kiadási arány a felülvizsgálatot követően. A Beva tájékoztatása szerint a kártalanítási folyamat márciusi felfüggesztését követően még nem indult újra a kifizetés, egyelőre ugyanis azt kell megállapítani, hogy az új kiadási arányszámok tükrében hogyan változik a kártalanítási összeg.
A Quaestor- és a Buda-Cash- ügyben már vádat emelt az ügyészség. Előbbi esetében a vád bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények. Az ügyészség szerint az elkövetési érték mintegy 77 milliárd forint, 5458 rendbeli csalást és sikkasztást rónak a vádlottak terhére. A Tarsoly Csabát, a cégcsoport vezérét érintő cselekmények száma 753 rendbeli különösen nagy kárt okozó csalás és különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztások. A Buda-Cash-ügyben sikkasztás, csalás és más bűncselekmények miatt emeltek vádat öt személlyel szemben. Az okozott kár összesen 115 milliárd forint, amelyből 45 milliárd forintot még „keresnek”. A vádlottak közt van a brókercég alapítója, Pintér Zoltán is, akit április elején engedtek ki az előzetes letartóztatásból.
