Jelenleg egyébként nem csak ezen ügy miatt van Norbi cége az MNB asztalán: a társasággal szemben egy korábbi, még a brókerbotrány kapcsán elszenvedett veszteségekről szóló sajtócikkel összefüggésben is folytatnak piacfelügyeleti eljárást.
Az, hogy a volt rendőr cége megállapodott-e vagy sem a brit dietetikusokkal, és erről hogyan és miként kommunikált, nemcsak tőzsdei, hanem fogyasztóvédelmi kérdéseket is felvet. Érdeklődtünk erről a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál, és azt a választ kaptuk, hogy az ilyen ügyeknél felmerülhet a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat gyanúja is. Ez nem meglepő, hiszen minden olyan dolog ebbe a kategóriába tartozik, amely megtévesztő. Például ha egy cég olyan valótlan információt közöl, hogy az a fogyasztót olyan döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg.
Azon persze lehet vitatkozni, hogy hányan vesznek vagy nem vesznek Norbi-termékeket pusztán amiatt, mert a fitneszguru azt állítja, a brit dietetikusok körükbe invitálták. Viszont a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény nevesíti azt is, hogy a cégek társulásokban való részvételére és kapcsolataira vonatkozó információ megtévesztésre alkalmas lehet. A nemrég világgá kürtölt hír pedig efféle volt.
Az persze kérdés, hogy Norbi cége volt-e az, amelyet megtévesztettek, és amely naivul elhitte, szakmai körökbe hívták meg, miközben hirdetésért fizetett, vagy pedig ő volt az, aki az erre vonatkozó tényeket nem éppen korrekt módon tálalta. Ha a helyzet az utóbbi, akkor nem kérdés, hogy történt-e csúsztatás. Ha pedig az előbbi, mindenképpen kérdés, hogy egy tőzsdei céget hogyan lehet ilyen egyszerűen megvezetni. Mindenesetre annak megállapításához, hogy ez a kereskedelmi gyakorlat tisztességtelen-e, mindenképpen szükség van egy olyan közigazgatási hatósági eljárásra, amely az ügy minden körülményét vizsgálja.
