Kedden a jegybank felfüggesztette a Norbi Update Nyrt. részvényeinek tőzsdei kereskedését, méghozzá azért, mert a cég nem tartotta be a tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi előírásokat. Ennek előszele volt a hétfői egymilliós bírság, amelyre a cég azért szolgált rá, mert a közösségi oldalukon vagy a sajtóban úgy hoztak nyilvánosságra rendkívüli tájékoztatási körbe tartozó információkat, hogy azt az MNB hivatalos közzétételi helyén egyáltalán nem, vagy csak jelentős késéssel jelentették meg. Emiatt a kisbefektetőknek gyakorlatilag közösségi portálokról kellett értesülniük a céggel kapcsolatos fontos ügyekről.
Mindennek még nincs köze ahhoz, hogy a tények, melyeket a vállalat először közösségi oldalán és a sajtóban, majd pedig a tőzsde oldalán is közölt, mennyire állják meg helyüket. Ennek oka egyszerűen az, hogy a rendkívüli tájékoztatás keretében közzétett információkat alátámasztó dokumentumokat a kibocsátónak nem kell automatikusan az MNB rendelkezésére bocsátani. A jegybanknak csak a kibocsátók felett gyakorolt folyamatos felügyelet keretében van lehetősége arra, hogy az adatokat ellenőrzésre bekérje, és ellenőrizze, hogy a cég megfelelően tájékoztatta-e a nyilvánosságot. Az MNB az elmúlt időszakban ezt többször meg is tette, ám azt még nem tudni, hogy ez lapján szükség van-e további intézkedésre, bírság kiszabására.
Mindenesetre a tőkepiacról szóló törvény szerint nemcsak az probléma, ha egy tőzsdei cég elsőként közösségi portálokon kommunikál, és csak késve a tőzsdein, hanem az is, ha az információk nyilvánosságra hozatalának elmaradásával, illetve félrevezető tartalmával kárt okoz. Ez esetben a kár megtérítéséért a kibocsátó felel. Az ráadásul súlyosbító tényező, ha esetleg kiderül: a kibocsátónak tudnia kellett volna arról, hogy az általa közzétett információ nem állja meg a helyét. Ilyenkor jelentős, a legsúlyosabb esetben több száz milliós, sőt a vonatkozó törvény alapján akár milliárdos felügyeleti bírságot is kiszabhat az MNB.
Persze jelen esetben ilyesmiről nem beszélhetünk, hiszen a Norbi Update és a dietetikusok csörtéje, illetve az azzal kapcsolatos esetleges félretájékoztatás nyomába sem ér azoknak az ügyeknek, amelyek miatt az MNB igazán jelentős büntetést eddig kiszabott. Ilyen volt például az a tiltott piacbefolyásolás, amely miatt a Soros Fund Management közel félmilliárdos bírságot kapott.
Jelenleg egyébként nem csak ezen ügy miatt van Norbi cége az MNB asztalán: a társasággal szemben egy korábbi, még a brókerbotrány kapcsán elszenvedett veszteségekről szóló sajtócikkel összefüggésben is folytatnak piacfelügyeleti eljárást.
Az, hogy a volt rendőr cége megállapodott-e vagy sem a brit dietetikusokkal, és erről hogyan és miként kommunikált, nemcsak tőzsdei, hanem fogyasztóvédelmi kérdéseket is felvet. Érdeklődtünk erről a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál, és azt a választ kaptuk, hogy az ilyen ügyeknél felmerülhet a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat gyanúja is. Ez nem meglepő, hiszen minden olyan dolog ebbe a kategóriába tartozik, amely megtévesztő. Például ha egy cég olyan valótlan információt közöl, hogy az a fogyasztót olyan döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg.
Azon persze lehet vitatkozni, hogy hányan vesznek vagy nem vesznek Norbi-termékeket pusztán amiatt, mert a fitneszguru azt állítja, a brit dietetikusok körükbe invitálták. Viszont a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény nevesíti azt is, hogy a cégek társulásokban való részvételére és kapcsolataira vonatkozó információ megtévesztésre alkalmas lehet. A nemrég világgá kürtölt hír pedig efféle volt.
Az persze kérdés, hogy Norbi cége volt-e az, amelyet megtévesztettek, és amely naivul elhitte, szakmai körökbe hívták meg, miközben hirdetésért fizetett, vagy pedig ő volt az, aki az erre vonatkozó tényeket nem éppen korrekt módon tálalta. Ha a helyzet az utóbbi, akkor nem kérdés, hogy történt-e csúsztatás. Ha pedig az előbbi, mindenképpen kérdés, hogy egy tőzsdei céget hogyan lehet ilyen egyszerűen megvezetni. Mindenesetre annak megállapításához, hogy ez a kereskedelmi gyakorlat tisztességtelen-e, mindenképpen szükség van egy olyan közigazgatási hatósági eljárásra, amely az ügy minden körülményét vizsgálja.
Akárhogy is végződjön ez az ügy, nem érkezne derült égből, ha kiderülne: a cég ismét megtévesztette a fogyasztókat. Oka egyszerűen az, hogy a fitneszguru vállalkozásait már a Gazdasági Versenyhivatal is bírságolta ilyesmiért. Hárommilliót például azért kellett befizetniük a kasszába, mert tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytattak azzal, hogy péksüteményekről megjelent hirdetéseikben egyebek mellett azt állították, hogy azoknak testsúlycsökkentő hatása van. Egy korábbi megtévesztésüknek ugyancsak milliós bírság volt a végállomása.
