Három különböző helyszínen tartanak „tenyészállat-bemutatót”, és adnak át petíciókat az illetékes szervezeteknek – nevezetesen az Országos Kereskedelmi Szövetségnek (OKSZ), a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (Nébih), valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) – ma délelőtt a tüntető tejtermelők – tudtuk meg Istvánfalvi Miklóstól, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (TTT) társelnökétől. Oravecz Márton, a Nébih elnöke már jelezte, hogy fogadja a gazdákat, és a petíció átvétele mellett egyeztetésre is várja az ágazati képviselőket.
A Demonstrációs Bizottság azzal indokolja az újabb felvonulást, hogy a korábbi, két helyszínen megtartott tiltakozás óta Magyarországon a nyerstejárak tovább csökkentek: pillanatnyilag literenként 55–72 forintot adnak értük, miközben a tej önköltsége 95–105 forint között van. Az Európai Unió és a magyar állam által nyújtott támogatások szemlátomást nem elegendőek, illetve nem fejtik ki a kívánt hatást, tudniillik a megkapott vagy ígért támogatásokat a piac napokon belül beárazza. Ez lett a sorsa a rendkívüli ideiglenes támogatásnak is: ez 3,10 forintot jelent literenként, de nem sok haszna van, mert a nyerstej ára tovább csökkent márciusban. Emellett az importtermékek dömpingjével is szembe kell nézniük a termelőknek, miközben a kiskereskedelmi láncok – kommunikációjuk ellenére – nem támogatják a hazai tejtermékek piacra jutását.
A nagykereskedelem akadálytalanul árasztja el az országot gyanúsan olcsó termékekkel, a hatóságok pedig csak „kullognak az események után”
– fogalmaztak. Lapunk információi szerint a tejtermelők a következő vállalkozások tevékenységét tartják aggályosnak a tejpiacra nézve: a Food & Drinks, a Haggi Trade, a Tami Holding Hungary, a Sajt-Kalmár, a Foltin Globe, a White Lake és a Siker-98 kft-k, valamint a Chef Market Zrt.
Az agrártárca a napokban jelentette be, hogy a rendkívüli tejpiaci helyzetre való tekintettel Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter újabb egyeztetést folytatott a TTT elnökével és képviselőivel. A gazdák likviditási helyzetének javítását célzó, minden aktív tejtermelő számára elérhető európai uniós válságtámogatás esetében Magyarország még tavaly élt a nemzeti kiegészítés lehetőségével, és hazai forrásból százszázalékos támogatáskiegészítést nyújtott az uniós kifizetések mellé. Tekintettel arra, hogy az Európai Bizottság eddigi válságkezelési intézkedései érdemben nem javították a piaci helyzetet, a szaktárca szerint különösen fontos volt, hogy ily módon már eddig is 6 milliárd forint többlettámogatást tudott kiutalni a termelőknek. A tárca emellett még e hónapban a kormány elé kívánja terjeszteni azt az átfogó tejágazati stratégiát, amelyet a szakmai szervezetek javaslatainak felhasználásával állított össze.
A tejpiaci válság fő okai – a kereslet csökkenése, az orosz embargó és a kínálat növekedése – azonban szakértők szerint továbbra is fennállnak. A megtermelt tej elhelyezéséhez és ezzel a termelés stabilizálásához elsősorban a belső piac átformálására, az importnyomás csökkentésére, valamint a hozzáadott érték növelésére lenne szükség. Egyes vélemények szerint a termelés mérséklése lehet a kivezető út, mások szerint az áfacsökkentés látszik megfelelő eszköznek. Miután a környező országok folyadéktejre alkalmazott áfakulcsa alacsonyabb a nálunk érvényes 18 százaléknál, ezt a helyzetet kihasználják az áfacsalók, akik nemcsak az ágazat versenyképességét ássák alá, hanem a költségvetésnek is kárt okoznak.
