Alig jut idén európai uniós (EU) pénz Budapestnek és környékének, pedig a kormány előzetesen azt kommunikálta, nem törődik bele, hogy az uniós szabályok miatt a fővárosnak és környékének kevesebb EU-s forrással kell beérnie. Elvileg a 2007–2013-as ciklushoz hasonlóan a 2014–2020-as időszak során is igénybe lehet venni támogatást a központi régióban, gyakorlatilag azonban objektív brüsszeli kritériumok árnyalják a képet. A pályázatok szempontjából inkább átok, mintsem áldás, hogy Közép-Magyarország az uniós átlag fejlettségének 90 százalékát meghaladó szinten áll, így a fejlesztések legfeljebb 50 százalékos támogatási intenzitással valósulhatnak meg az évtized végéig. Ezeknek a beruházásoknak a Versenyképes Közép-Magyarország operatív program (Vekop) szab irányt, a 288 milliárd forintos programból 144 milliárdot finanszírozhat az Európai Unió.
A Miniszterelnökség által az idei évre kitűzött 2048 milliárd forintos kifizetési cél azonban világosan megmutatja, hogy a Vekop csak a retorika szintjén fajsúlyos program. Idén ugyanis az EU-s keretből még papíron is mindössze 62 milliárd forintot kap Budapest és környéke, ennél kevesebb a legfeljebb szimbolikus jelentőséggel bíró halászatnak jár: hárommilliárd forint. A Széchenyi 2020 pályázati információs portál tanulsága szerint jelenleg 16 felhívásra lehet pályázni, és mindössze egy zárult le, az ifjúsági garanciaprogram. A legfrissebb változás az, hogy a vállalatok kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének kerete ötről 15 milliárd forintra nőtt, a támogatható kérelmek száma legalább 30, legfeljebb 300. Szakértők szerint ezek az összegek rendkívül alacsonyak, ezért felerősödött az évek óta tartó folyamat, amely szerint a cégek tömegével helyezik vidékre a központjukat, de a tevékenységüket továbbra is a fővárosra összpontosítsák. De míg egy webshopot könnyű áthelyezni Szabolcsba, addig ez egy újpesti textilgyár esetében nehezen képzelhető el. Ha az ország vállalkozói térképét vetjük össze a gazdaságfejlesztési forrásokkal, nagy aránytalanságra bukkanunk: a cégek vidék-főváros aránya hozzávetőleg 60-40 százalék, a pályázható támogatási összeg pedig nagyjából 95-5, ennek fényében nem csoda, hogy aki teheti, régióhatárt lép át.
A Vekop alapvetően a főváros és térsége kiegyensúlyozott fejlődését, a társadalmi és gazdasági különbségek csökkentését, a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítását, valamint az energiahatékonyság növelését hivatott előmozdítani. Brüsszel az újjáépített városi területeken több mint 100 ezer négyzetméter új zöldfelülettel, a szén-dioxid-kibocsátás 30 ezer tonnás csökkenésével, új vagy felújított bölcsődékkel és óvodákkal számol.
