Új eljárás indul Paks miatt?

Alternatívák vizsgálata nélkül döntött a kormány az atom mellett.

Nem kizárt, hogy az Európai Bizottság újabb kötelezettségszegési eljárást kezdeményez a paksi atomerőmű bővítésével összefüggésben. A kormányzat ugyanis a beruházás indításakor figyelmen kívül hagyta az Európai Unió úgynevezett villamosenergia-piaci irányelvét, amely állami erőmű-beruházások esetében előírja a különböző erőműtípusok versenyeztetését az építkezések elkezdése előtt. Vagyis a döntéshozatal előtt a kormányoknak meg kell győződniük arról, hogy az adott áramtermelő kapacitás például szenes, gázos vagy nukleáris erőmű építésével érhető el a leggazdaságosabban. Ez azonban a paksi fejlesztés esetében elmaradt – mondta lapunknak a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője. Jávor Benedek hozzátette: az eljárás indítását kezdeményezheti maga az EU, de akár egy beadvány alapján is megkezdődhet a vizsgálódás. Az újabb vizsgálat pedig még inkább kétségessé tenné, hogy elindulhat-e a paksi építkezés – jegyezte meg a politikus.

Emlékezetes: az Európai Bizottság több eljárást is folytat a paksi beruházással kapcsolatban. Az egyik azt ellenőrzi, hogy kap-e tiltott állami támogatást az építkezés. A magyar kormány állítása szerint nincs szükség ilyen támogatásra, mert a két új, 1200 megawattos erőműblokk megépítése piaci alapon is megtérülő befektetés. Az EU előzetes álláspontja viszont az, hogy a két reaktor építése állami támogatással valósulna meg, és Paks II. képtelen lesz piaci alapokon működni. Az uniós véleményt több kutatás is alátámasztja. Többek között a magyar kormány által megrendelt egyik elemzés is arra jutott, hogy a paksi fejlesztés a jelenlegi áramárak mellett nem térülhet meg, csak akkor, ha megduplázódnak a tarifák, ami viszont a szakértők szerint kevéssé valószínű.

Jávor Benedek úgy látja: elképzelhető, hogy ebben a kérdésben megállapodás születik a felek között. Így az unió ugyan megállapítja majd a tiltott állami támogatás tényét, de utólag mégis engedélyt ad az építkezésre. Ebben az esetben is lesz azonban a kormánynak mit magyaráznia, mivel a reaktorok 3600 milliárd forint ráfordítással történő megépítését a hazai közvélemény előtt az évszázad üzletének tüntette fel.

Az EU azért is eljárást indított, mert a kormányzat versenyeztetés nélkül bízta meg az orosz Roszatomot a két új atomerőműblokk megépítésével. A kormány érvelése szerint erre az építkezésre nem vonatkoznak az uniós közbeszerzési szabályok, mert a megbízás kiadása egy nemzetközi egyezmény meghosszabbítása keretében történt. Az EU szerint viszont az építkezés előtt mindenképpen szükség lett volna versenytárgyalás kiírására, mert több cég is szóba jöhetett volna mint kivitelező. A magyar kormányzat érvelése azért is sántít, mert korábban a kormány is versenytárgyaláson akarta kiválasztani a nyertes céget, s erre készült is egy ezer oldal körüli dokumentáció. Vagyis korábban a kormány is tudatában volt a versenyeztetés szükségességének, de végül mégsem írta ki a pályázatot. Így szinte bizonyos, hogy az EU verseny lebonyolítására kötelezi a kormányt. Igaz, az viszont meglehetősen furcsa vetélkedés lesz, miután egyedül a Roszatom ismeri a beruházás minden részletét a lehetséges jelentkezők közül.

Az EU azt is kifogásolta, hogy Magyarország a Roszatom megbízásával a közösség engedélye nélkül bevett az uniós energiapiacra egy orosz állami vállalatot. Emellett zajlott egy engedélyezési eljárás az Euratom egyezmény keretei között, amelynek nyomán módosítani kellett az új atomerőmű Oroszországgal kötött üzemanyag-beszerzési szerződését, s meg kellett szüntetni az orosz fél kizárólagos beszállítási jogait. A paksi építkezéssel kapcsolatos adatok átláthatósága ügyében is folyt egy eljárás, ennek nyomán módosították az atomerőmű építésére vonatkozó korábbi titkosítási törvényt. Az új rendelkezés a napokban lépett életbe.

Jávor Benedek elmondta: már vizsgálják a korábban benyújtott adatkérési beadványaikat, s azokat ismét beadják, amelyeket a korábbi általános titkosítási törvényre hivatkozva utasított vissza a kormányzat. Emellett új adatigényléseket is megfogalmaznak, hogy a magyar lakosság minél több részletét ismerhesse meg az erőmű-beruházásnak.