Egyértelmű, hogy a kormány már a választásokra készül a jövő évi büdzsé megalkotásával, miután jelentősen megemelte a kiadásokat. Összesen 1166 milliárd forinttal költ többet az állam 2017-ben, mint amekkora bevételre szert tesz, de az európai uniós módszertan szerint számított deficit csak 894,5 milliárd forint lesz. Ez a bruttó hazai termék (GDP) 2,4 százalékát teszi ki. Az idei évre 761 milliárd forintos mínuszt tervezett a kabinet, amely az év közbeni módosításokkal már alulról súrolja az 1000 milliárdot, vagyis nagy szerencse kell ahhoz, hogy a deficit ne lépje túl a tervezett 2 százalékos küszöböt. Nem világos ugyanakkor, hogy miért erőlteti a kormányzati kommunikáció a „nullás” költségvetés eszményképét.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint forradalmit alkotott a kormány a büdzsé új szerkezeti tagolásával, a valóságban ugyanakkor csak annyi történt, hogy a szaktárca szétszedte működési és beruházási fejezetekre az állam finanszírozását. Az előbbit úgy állították össze, hogy a bevételek fedezzék a kiadásokat, vagyis az egyenleg nulla legyen. Ezek után nem csoda, hogy a 14,697 milliárd forintos költéssel pontosan ugyanekkora bevétel párosul. A beruházási fejezet – amit hazai és uniós részre is tagoltak – már durván mínuszos egyenleget mutat, miután a 2677 milliárd forintos bevételi főösszeg nem fedezi a kiadások 3843 milliárd forintos tételét.
A Nemzetgazdasági Minisztérium által beadott tervezet egyébként azzal számol, hogy az idei évi 2,5 százalékos GDP-növekedési ütem jövőre 3,1 százalékra gyorsul, nagyrészt az uniós támogatások erőltetett lehívásának köszönhetően. Az infláció az idei 0,4-ről, 0,9 százalékra nő a tervek szerint, vagyis a kormány korábbi stratégiájának megfelelően a nyugdíjak is hasonló mértékben, alig észrevehetően emelkednek majd. Az államadósság az idei év végi, GDP-arányos 73,5 százalékról 71,9 százalékra csökken a jövő év végére. Az export növekedése 6,3 százalékra lassul az idei 6,7 százalékról, az import bővülés üteme pedig 7,4 százalékra gyorsul 6,4 százalékról. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fogyasztás és a beruházások hatására nő a behozatal, miközben – alacsonyabb befektetési hajlandóság miatt – csökken a kivitelre termelő új kapacitások felfutása. A folyó fizetési mérleg emiatt nem nő, a tervek szerint az ideivel megegyezően, 6,2 milliárd euró lesz, a GDP 5,2 százaléka.
A nagyobb költségvetési hiány, vagyis az a tény, hogy a kormány a választási kampány közeledtével emeli a kiadásokat, azért rejthet veszélyeket magában, mert a növekvő import miatt romlik a külfölddel szembeni többlet, ami nagyban hozzájárul a hazai költségvetés finanszírozásához. A foglalkoztatottak száma 1,7 százalékkal bővülhet jövőre, amiből a versenyszférában 2 százalékos, a közszférában 0,9 százalékos lehet a növekedés. Beszédes, hogy miközben a kormány a bürokráciacsökkentés jegyében szüntet meg, illetve alakít át háttérintézeteket a közigazgatásban, addig a 2017-es tervekben már közel egyszázalékos létszámnövekedés szerepel. Az átlagkeresetek – az alacsony inflációnak köszönhetően – 5,1 százalékkal emelkedhetnek jövőre.
A költségvetésben furcsa tételek is szerepelnek, ugyanis három-százalékos gazdasági növekedés és egy százalék alatti infláció mellett nehezen magyarázható, hogy az idei 400 milliárd forintnyi társaságiadó-bevétel hogyan nő röpke egy év alatt 737 milliárdra. A büdzsé indoklásában nem találni erre utaló magyarázatot, nagy valószínűséggel a tavaly bevezetett növekedési adóhitel lehet a ludas. A növekedési adóhitel egy olyan halasztott adófizetési lehetőséget kínáló kedvezmény, amelynek révén az adózónak lehetősége van arra, hogy a tárgyévi adózás előtti eredményének a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó része után fizetendő társasági adót a tárgyév helyett a következő két adóév során fizesse meg. A jövedéki adóbevételek esetében is több mint nyolcszázalékos emelkedést vár a kormány, részleteket itt sem közölt a szaktárca. Az sem világos, hogy miért nő a kabinet tervei szerint 21 százalékkal, 147 milliárd forinttal a költségvetés bevétele az illetékbefizetések hatására, hacsak nem tervez ebben az adónemben drasztikus emeléseket a kormány.
Öt százalékra csökken a tej, a baromfihús és a tojás áfája, illetve mérséklődik az internetszolgáltatás áfája, emiatt 80–100 milliárd forinttal csökken az állam bevétele. Áfából, elsősorban a növekedő fogyasztás miatt összesen kétszázmilliárd forinttal több, 3531 milliárd forint érkezhet az államkasszába, miközben személyi jövedelemadóból az ideinél mintegy 130 milliárddal magasabb, 1787,4 milliárd forint. A reklámadó-bevételek az idei 10,9 milliárdról jövőre 11,7 milliárdra nőnek. Jövőre tovább csökken a pénzügyi szervezetek különadójának hitelintézeteket érintő felső mértéke, és megszűnik a hitelintézeti járadék is. A kormány jövőre 66,5 milliárd forint bevételre számít bankadóból, szemben az idei 79,2 milliárd forintos előirányzattal. A megszűnő hitelintézeti járadékból az idei előirányzat 6,3 milliárd forint volt, pénzügyi tranzakciós illetékből csaknem 5 milliárddal több, 205,7 milliárd forint folyhat be az államkasszába. Nem változik a közműadóból várt bevétel, jövőre is 52,2 milliárd forint marad, ahogy az energiaellátók jövedelemadójából származó bevétel is az ideivel megegyező, 27,6 milliárd lesz.
