A nagyobb költségvetési hiány, vagyis az a tény, hogy a kormány a választási kampány közeledtével emeli a kiadásokat, azért rejthet veszélyeket magában, mert a növekvő import miatt romlik a külfölddel szembeni többlet, ami nagyban hozzájárul a hazai költségvetés finanszírozásához. A foglalkoztatottak száma 1,7 százalékkal bővülhet jövőre, amiből a versenyszférában 2 százalékos, a közszférában 0,9 százalékos lehet a növekedés. Beszédes, hogy miközben a kormány a bürokráciacsökkentés jegyében szüntet meg, illetve alakít át háttérintézeteket a közigazgatásban, addig a 2017-es tervekben már közel egyszázalékos létszámnövekedés szerepel. Az átlagkeresetek – az alacsony inflációnak köszönhetően – 5,1 százalékkal emelkedhetnek jövőre.
A költségvetésben furcsa tételek is szerepelnek, ugyanis három-százalékos gazdasági növekedés és egy százalék alatti infláció mellett nehezen magyarázható, hogy az idei 400 milliárd forintnyi társaságiadó-bevétel hogyan nő röpke egy év alatt 737 milliárdra. A büdzsé indoklásában nem találni erre utaló magyarázatot, nagy valószínűséggel a tavaly bevezetett növekedési adóhitel lehet a ludas. A növekedési adóhitel egy olyan halasztott adófizetési lehetőséget kínáló kedvezmény, amelynek révén az adózónak lehetősége van arra, hogy a tárgyévi adózás előtti eredményének a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó része után fizetendő társasági adót a tárgyév helyett a következő két adóév során fizesse meg. A jövedéki adóbevételek esetében is több mint nyolcszázalékos emelkedést vár a kormány, részleteket itt sem közölt a szaktárca. Az sem világos, hogy miért nő a kabinet tervei szerint 21 százalékkal, 147 milliárd forinttal a költségvetés bevétele az illetékbefizetések hatására, hacsak nem tervez ebben az adónemben drasztikus emeléseket a kormány.
