Idén kétezer alkalmazottjától válik meg Romániában az állami tulajdonban levő Oltenia energiatermelő központ, amely a következő négy évben további háromezer dolgozóját bocsátja el. Az országban termelt villamos áram egyötödét biztosító vállalat – amely az egyik legnagyobb ilyen létesítmény az országban – a napokban elfogadott költséghatékonysági terve keretében döntött a drasztikus létszámleépítésről. A jelenleg tizenötezer alkalmazottat foglalkoztató energetikai komplexum tavaly már elbocsátotta kétezer dolgozóját, és a lépéstől azt várták, hogy nőni fog a vállalat gazdasági hatékonysága. Ez azonban nem következett be: a társaság az elmúlt két évben közel 400 millió eurós veszteséget halmozott fel, a csődközeli állapotot pedig az idei év első három hónapjában termelt mintegy 32 millió eurós nyereséggel sem sikerült enyhíteni.
Többek között a dél-romániai lignitbányászaton alapuló Oltenia társaságnál tervezett szerkezeti átalakítások képezték az egyik okát annak, hogy Bukarest tavaly nem állapodott meg a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) lejárt elővigyázatossági hitelmegállapodása folytatásának feltételeiről. Miközben a román hatóságok évek óta képtelenek nyereségessé tenni a vállalatot, a komplexumhoz tartozó erőműben elektromos energiává alakított lignit, valamint a termelőknek elszámolt elektromos energia ára nagyon alacsony ahhoz képest, hogy mennyit fizetnek érte a fogyasztók. A hagyományos termelők ugyanis 17 baniért értékesítenek egy kilowattóra elektromos áramot, ugyanezért a mennyiségért a lakosság 60 banit fizet, a különbözetet pedig az áram szállítására és elosztására, illetve forgalmazására szakosodott cégek teszik zsebre. Egyebek mellett erre a tarthatatlan helyzetre kívánta felhívni a figyelmet az a hatvan bányász és energetikai dolgozó is, aki a vállalat megmentése érdekében nemrég gyalog tette meg a több mint háromszáz kilométeres utat Targu Jiu városától Bukarestig. Noha egyhetes menetelésük végén konkrét javaslatokat is tettek a kormánynak, miként lehetne megmenteni a csődtől az energetikai vállalatot, a cég vezetősége egyelőre nem talált jobb megoldást az elbocsátásoknál. Amúgy az állami társaságot a politikusok korábban fejőstehénként működtették. Victor Ponta volt szociáldemokrata kormányfő ellen tavaly éppen a komplexum két hőerőművének szerződései ügyében emeltek vádat többrendbeli okirat-hamisítás, pénzmosás és adócsalásban való bűnrészesség miatt. A cég a közbeszerzési eljárások megsértésével a piaci árnál jóval magasabb díjszabással adott jogi tanácsadói megbízásokat az egykori miniszterelnök párttársa és jó barátja ügyvédi irodájának – amelynek Ponta alvállalkozója volt –, és a honoráriumok és sikerdíjak alapján mintegy egymillió euróval károsították meg az államot.
Hasonló gondokkal küzd a dél-erdélyi Vajdahunyadon működő energetikai társaság is. A négy Zsil-völgyi kőszénbányából, egy feldolgozóüzemből és két hőerőműből álló energetikai komplexum fenntartható és gazdaságos működtetése az 1989-es rendszerváltás óta jelent megoldhatatlan feladatot a hatóságok számára. A kommunizmus idején még mintegy ötvenezer embernek munkát adó Zsil-völgyi szénmezők többségét az elmúlt évtizedek során bezárták, a vájárok jelentős részét végkielégítéssel elbocsátották. A 6300 alkalmazottat foglalkoztató társaság jelenleg Románia villamosenergia-ellátásának öt százalékát fedezi, és tavaly azzal a feltétellel kapott 22 millió eurós állami segélyt, hogy dolgozzon ki olyan szerkezetátalakítási tervet, amely növeli a hatékonyságát, és biztosítja fenntartható működését. A mentőprogram azonban elmaradt, a mintegy 260 millió eurós tartozást felhalmozó vajdahunyadi társaság ellen pedig idén januárban a csőd elkerülése és adósságainak átütemezése érdekében beindították a fizetésképtelenségi eljárást. A csontvázak itt is csak most kezdenek kihullani a szekrényből. A Dacian Ciolos vezette szakértői kormány ellenőrző testülete nemrég feltárta, hogy az állami vállalathoz tartozó marosnémeti hőerőmű a korábbi években több százezer tonna szenet vásárolt külföldről, miközben az importált tüzelőanyag drágább volt a Zsil völgyében kitermelt kőszénhez képest. Az ügyben a kormány feljelentése alapján ügyészségi vizsgálat indult.
Bár a Zsil-völgyi vájárok az elmúlt időszakban több alkalommal is tiltakoztak a vállalat csődös gazdaságpolitikája ellen, a kormány itt sem talál megoldást. Victor Grigorescu energiaügyi miniszter a napokban bejelentette, a négy működő szénfejtés közül kettőt 2018-ig bezárnak, több száz bányász pedig elveszíti a munkahelyét. Holott a bukaresti hatóságok korábban arra hivatkozva mondtak nemet az IMF által a vajdahunyadi komplexum esetében is sürgetett magánosításra, illetve szerkezeti átalakításra, hogy a széntermelés jelentős szerepet tölt majd be az ország energetikai stratégiájában. Ez azonban egyelőre ugyanúgy csődös, mint a Románia energiaszükségletének 30 százalékát fedező másik állami energiaóriás, a 2012-ben fizetésképtelenné vált Hidroelectrica, amely azóta is csődbiztos felügyelete alatt működik.
