Csőd szélén a romániai energiacégek

Elmaradt az állami vállalatok szerkezeti átalakítása, a politika is fejőstehénként tekintett a társaságokra.

Hasonló gondokkal küzd a dél-erdélyi Vajdahunyadon működő energetikai társaság is. A négy Zsil-völgyi kőszénbányából, egy feldolgozóüzemből és két hőerőműből álló energetikai komplexum fenntartható és gazdaságos működtetése az 1989-es rendszerváltás óta jelent megoldhatatlan feladatot a hatóságok számára. A kommunizmus idején még mintegy ötvenezer embernek munkát adó Zsil-völgyi szénmezők többségét az elmúlt évtizedek során bezárták, a vájárok jelentős részét végkielégítéssel elbocsátották. A 6300 alkalmazottat foglalkoztató társaság jelenleg Románia villamosenergia-ellátásának öt százalékát fedezi, és tavaly azzal a feltétellel kapott 22 millió eurós állami segélyt, hogy dolgozzon ki olyan szerkezetátalakítási tervet, amely növeli a hatékonyságát, és biztosítja fenntartható működését. A mentőprogram azonban elmaradt, a mintegy 260 millió eurós tartozást felhalmozó vajdahunyadi társaság ellen pedig idén januárban a csőd elkerülése és adósságainak átütemezése érdekében beindították a fizetésképtelenségi eljárást. A csontvázak itt is csak most kezdenek kihullani a szekrényből. A Dacian Ciolos vezette szakértői kormány ellenőrző testülete nemrég feltárta, hogy az állami vállalathoz tartozó marosnémeti hőerőmű a korábbi években több százezer tonna szenet vásárolt külföldről, miközben az importált tüzelőanyag drágább volt a Zsil völgyében kitermelt kőszénhez képest. Az ügyben a kormány feljelentése alapján ügyészségi vizsgálat indult.

Bár a Zsil-völgyi vájárok az elmúlt időszakban több alkalommal is tiltakoztak a vállalat csődös gazdaságpolitikája ellen, a kormány itt sem talál megoldást. Victor Grigorescu energiaügyi miniszter a napokban bejelentette, a négy működő szénfejtés közül kettőt 2018-ig bezárnak, több száz bányász pedig elveszíti a munkahelyét. Holott a bukaresti hatóságok korábban arra hivatkozva mondtak nemet az IMF által a vajdahunyadi komplexum esetében is sürgetett magánosításra, illetve szerkezeti átalakításra, hogy a széntermelés jelentős szerepet tölt majd be az ország energetikai stratégiájában. Ez azonban egyelőre ugyanúgy csődös, mint a Románia energiaszükségletének 30 százalékát fedező másik állami energiaóriás, a 2012-ben fizetésképtelenné vált Hidroelectrica, amely azóta is csődbiztos felügyelete alatt működik.