Ráadásul meghökkentő adatokat közölt a Feketelista.hu néhány napja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra (NAV) hivatkozva. Úgy tudják, a hatóság március 28. és 31. között, tehát négy nap alatt 64 milliárd forint hátralékot szedett be, majdnem annyit, mint amennyit információink szerint a megelőző három hónapban összesen sikerült. A NAV teljes hátralékállománya ugyanezen adatok alapján az év elejétől március 28-ig 88 milliárd forinttal csökkent, az azt követő négy napban pedig 119 milliárd forinttal. A lapunk által megkérdezett adószakértők úgy gondolják, hogy ez lehetetlen, csúsztatáson alapulhatnak a számok.
Úgy tudjuk, nem csak ezek az adatok okoznak súlyos gondokat a hatóságnál. A NAV belső ügyeit jól ismerő forrásaink arról tájékoztattak, sosem látott mélypontra zuhantak az átszervezett hatóság végrehajtási bevételei. Biztos információink vannak arról, hogy 2016-ban csaknem 25 milliárd forinttal kevesebb folyt be az államkasszába, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Úgy tudjuk, a működő vállalkozások tartozása 15 százalékkal nőtt, a behajtásra váró hátralékállomány meghaladta az 500 milliárd forintot, a behajthatatlan tartozás pedig további 1857 milliárd forintot tett ki.
Forrásunk szerint a NAV megalakulása óta ennyire kevés bevétele nem származott az államkasszának a végrehajtásból.
Pedig az idei átszervezés jegyében kinevezett, kiképző honvéd szakaszparancsnokból pénzügyőr ezredessé, majd helyettes államtitkárrá választott új szakmai vezető koncepciója szerint 2016-tól több kijáró végrehajtó dolgozik a hátralékállomány csökkentésén. Molnár Tamás vámszakmai és a nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár utasítására ők gyorsabban megjelennek az adósoknál, ráadásul fegyveres behajtók is garantálják a hatékonyság növekedését. (Habár a fegyveresek alkalmazását korábban a NAV-osokat ért támadásokkal indokolta a hatóság.) Ma már országszerte 450 végrehajtó és fegyveres behajtó kopogtat az adósok ajtaján, ennek hatására a magánszemélyek adóssága egy év alatt 7,7 milliárd forinttal csökkent. Ugyanakkor az alacsony jövedelmi viszonyok és a leépítés miatt valójában kevesebb végrehajtási szakember dolgozik a NAV-ban. Informátorunk szerint ez az egyik oka annak, hogy 15 százalékkal, csaknem 40 milliárd forinttal nőtt a működő vállalkozások adóssága, ezzel megközelítette a 300 milliárd forintot.
A szakemberhiány a kevéssé látványos, de a költségvetésnek fájdalmas területeken mutatkozik meg elsősorban. 80 ezerrel kevesebb végrehajtás indult, csaknem 110 ezerrel kevesebb hatósági beszedési megbízást bocsátott ki a hivatal. Így a leghatékonyabb és a leggyorsabb eredményt hozó inkasszóból 25 százalékkal, 11 milliárd forinttal kevesebb pénz folyt be, mint egy évvel korábban, és további 11 milliárd forinttal kevesebbet tiltott le a NAV a hátralékosok számláiról. Ugyancsak 60 százalékkal csökkent az árverésekből származó bevétel, a fegyveres fenyegetettség dacára több mint 3 milliárd forinttal csökkent az önkéntes befizetés is. Úgy tudjuk, előrelépés csak a más szervektől érkezett, hosszadalmas és költséges eljárásokban mutatkozik meg. Március végéig 1,54 milliárd forint közúti bírságot, elmaradt szemétdíjat, kamarai tagdíjat, diákhitel-tartozást hajtott be a NAV, de ezek néhány ezer forintos tételek, messze elmaradnak a behajtandó sokmilliárdos adótartozások nagyságrendjétől, és nem az államkasszát gyarapítják. Lapunk kérdéseivel megkereste az adóhatóságot, azonban eddig nem kaptunk választ.
