Nem tudhatjuk, mi rejtőzik a jegyzőkönyvekben

El akarja kerülni a nyilvánosságot az MNB felügyelőbizottsága.

Hiába kértük, nem kaptuk meg a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának üléseiről szóló szó szerinti jegyzőkönyveket. A testület titkárságának vezetője első körben az információs önrendelkezési jogra és az információszabadságról szóló törvényre hivatkozva utasította el kérésünket. Amikor emlékeztettük arra, hogy a tízéves titkosítás alól az adatokat kezelő testület vezetője (esetünkben Papcsák Ferenc fb-elnök) felmentést adhat, már bőbeszédűbb volt a titkár. Ekkor arra hivatkozva tagadta meg a dokumentumok átadását, hogy a testület üléseinek jegyzőkönyveiben foglaltak a felügyelőbizottság jövőbeni döntései megalapozását is szolgálják, és azok nyilvánosságra hozatala a jövőbeni határozatok külső befolyástól mentes meghozatalában akadályoznák a testületet.

Ha részletes jegyzőkönyveket nem is, de a felügyelőbizottság munkájáról szóló általános jelentésre mutató linket kaptunk a válaszlevélben. A korábbi fb jelentésében, amelyben az Országgyűlés számára a 2013. június és 2014. március közötti időszakot bemutatták, az áll, hogy a jelentős pénzügyi vonzattal járó Értéktár program (30 milliárd forint) – bár nemzeti szinten fontos feladatokat tűz ki célul – részben átveszi egyes állami intézmények feladatkörét. Ugyancsak jelentős anyagi vonzattal jár – áll a beszámolóban – a Pallas Athéné közgondolkodási program is. (Később ennek keretében hozták létre a százmilliárdokkal gazdálkodó Pallas Athéné alapítványokat.) Pedig a jelentés szerint ekkor még arról volt szó, hogy az első öt esztendőben évente kétmilliárd forintot szánnak a művelődés, az oktatás és a tudomány, főként a közgazdaság-tudomány támogatására és a pénzügyi kultúra fejlesztésére. Miután még ezen visszafogott költségvetéssel tervezett programok kiadásait is jelentős nagyságúnak ítélte a felügyelőbizottság, a szervezet felhívta a törvényhozók figyelmét, hogy biztosítani kellene a megfelelő szabályozást és az ellenőrizhetőséget. A két évvel ezelőtti jelentésből az is kiderül, már akkor világos volt, hogy a jegybanktörvény alapján hasonló célra fölhasználható – a bírságokból befolyó – összeg nem lesz elég a grandiózus program finanszírozására, de még szó sem volt az évek során a hat Pallas Athéné alapítványnak juttatott mintegy 260 milliárd forintról.

Mindennek kapcsán arra is rámutatnak a jelentés készítői, hogy miután jelentősen bővül az egyéb tevékenységek, támogatások köre, az ilyen és hasonló célra felhasznált összeg jelentősen nagyobb, mint korábban. És mert ezen marginális tevékenység szervezése a bankon belül intézményesül, felmerülhet, hogy a jegybank nem alapvető feladataihoz tartozó tevékenységek körére vonatkozóan külön szabályozásra lenne szükség.

Az alapítványok körüli vita eközben továbbra sem csitul. Szombaton az MSZP a jegybank Szabadság téri központja előtt tüntetve követelte Matolcsy György MNB-elnök lemondását. Tóth Bertalan, a szocialisták frakcióvezető-helyettese a száz fő körüli demonstráló előtt arról beszélt, hiába akarta törvénymódosítással eltitkolni a költekezést a Fidesz, az Alkotmánybíróság ezt megakadályozta. A politikus egyben követelte, hozzák nyilvánosságra azt is, kik azok a magánszemélyek, akik sok száz millió forinthoz juthattak. Hangsúlyozta, megdöbbentő, hogy az alapítványok miként finanszíroztak „rokonokat, haverokat, barátokat: Szemereyt, a Tiborcz családot, Mészáros Lőrincet, Garancsi Istvánt”. Burány Sándor szocialista parlamenti képviselő úgy látja, a kormány állításával szemben nem a jegybankot támadó ellenzék vagy az újságírók a felelősek a gyenge forintért, hanem Matolcsy György. Az ellenzéki politikus azt mondta, az MNB akkor lenne fair, ha visszaadná a költségvetésnek azt a pénzt, amelyet a forint gyengülésével keresett. Burány Lázár János kancelláriaminiszter, illetve Kósa Lajos frakcióvezető azon szavaira utalt, amely szerint a jegybank elleni támadás gyengíti a forintot.

Kósa egyébként Bayer Zsolt Mélymagyar című műsorában arról is elmélkedett, hogy ha Matolcsy György 500 milliárdot elköltene nyalókára, és gyerekeknek adná, akkor is sokkal kevesebbe kerülne, mint Simor András korábbi jegybankelnök egy éve. A forint gyengítésére vonatkozó kormányoldali kijelentésre reagálva Róna Péter közgazdász a következőket mondta a Hír TV-nek: „A kormány által az EU-nak éppen most beadott előrejelzés az elkövetkező négy évre egy gyengébb forintárfolyamot tételez fel. Tehát a kormány politikája a gyenge árfolyam. Na most Lázár azt mondja, hogy ezek a kritikák gyengítik az árfolyamot. De hát akkor a kritikák a kormány politikáját segítik elő, nem?” A Bankmonitor elemzője, Sándorfi Balázs szerint elméletben gyengíthetné a forintot a jegybankot ért támadás, de jelenleg erről szó sincs, hiszen éppen erősödőben van nemzeti devizánk. Szerinte csak akkor következhetne be gyengülés, ha a jegybank vezetésében érdemi változás történne.

A Hír TV Látótér című műsora annak igyekezett utánajárni, hogy a VS.hu portálnak juttatott félmilliárd forint alapítványi pályázaton vagy anélkül jutott a Matolcsy György elnök unokatestvérével, Szemerey Tamással kapcsolatba hozott digitális laphoz, de nem jártak sikerrel. Sem Szemerey, sem a VS vezetője, Száraz István nem nyilatkozott a műsornak. Beszélt viszont Kósa András, a VS korábbi újságírója, aki szerint senki nem cáfolta, amikor Szemerey Tamás neve felmerült a lap kiadójával kapcsolatban. A másokkal együtt a napokban felmondott újságíró azzal magyarázta távozását a VS.hu-tól, hogy nem tudna hitelesen utánajárni közpénzek felhasználásának, ha egy nem tisztázott módon finanszírozott sajtóterméknél dolgozna.