Az Uber-sofőrök 80 százaléka húsz, 60 százalékuk pedig tíz óránál kevesebbet autózik egy héten. Viszonylag szigorú szabályok vonatkoznak rájuk, adójukat például egyből befizetik – mondta a Magyar Nemzetnek Kalle Palling észt parlamenti képviselő a Szövetség a Digitális Gazdaságért (IVSZ) konferenciáján. A Reformpárt politikusa tegnap tartott előadásában és lapunknak nyilatkozva is kiemelte, hogy a sofőrök közvetlen adatkapcsolatban vannak az adóhatósággal. Ha valaki utast visz, amiért pénzt kap, a megfelelő mennyiségű adót azonnal levonják tőle. Észtországban hagyománya van annak, hogy támogatják a megosztáson alapuló gazdasági modelleket (sharing economy). Így az Uberen kívül például az Airbnb-t is igyekeznek minél hatékonyabban beilleszteni a jogrendbe.
Lapunk kérdésére a politikus elmondta, nem ért egyet a magyar kormány döntésével, amely gyakorlatilag betiltja az Ubert. Pedig ő is a szabályozás híve, mint mondta, a netes fuvarmegosztónak is meg kell szabni a kereteit, kellenek a megfelelő engedélyek. Ha ezek megvannak, akkor nem szabad elvenni a választás lehetőségét. Szerinte nélkülözhetetlen, hogy a hasonló cégek együttműködjenek az egyes országok kormányaival, betartsák a szabályokat, és fizessenek adót. Hozzátette, a kormánynak meg kell találnia, mi a tüntető taxisok problémája, szabályokat kell hozni, amiket aztán be kell tartatni.
Ugyanakkor a fővárosi taxisok éppen azt kifogásolják, hogy az Uber-sofőrök engedély nélkül, adót nem fizetve, taxisként dolgoznak. Ők nem a szabályozás hiánya miatt háborodtak fel, hanem azért, mert az Uber nem tartja be a személyszállításra vonatkozó szigorú, a taxisoktól nem kevés befektetést igénylő szabályokat. A magyarországi Uber pedig azt kommunikálja, hogy túlszabályozott a rendszer.
Kalle Palling kiemelte, szívesen ad felvilágosítást azzal kapcsolatban a magyar kormánynak, hogyan működik náluk az említett adózási rendszer. Mint mondta, jelenleg tesztüzemben, de ősszel valószínűleg elfogadja a parlament, ezután Európa elé terjesztik a módszert. Kalle Palling szavaiból azonban az derült ki, hogy az észt Uber-sofőrök leginkább akkor visznek magukkal utast, ha valóban dolguk akad valahol, és fel szeretnék tölteni a kocsijukat. Ha például a reptérre kell menniük, vagy éppen a fodrásznál van foglalt időpontjuk, előre meg tudják adni az indulás, illetve az érkezés helyszínét és idejét.
Az észt politikus a megosztásra alapuló gazdaságon kívül a digitális állam modelljéről is beszélt. Elmondta, a kormány úgy vezeti az országot, mintha egy nagy cég volna, amelynek a lakosok az ügyfelei. Szinte minden az interneten zajlik, a legismertebb ezek közül a néhány perc alatt elkészíthető adóbevallás, de a gyógyszerek receptjét is így kapja meg a beteg. Magyarországhoz hasonlóan az észtek is küzdenek a szakképzett munkaerő hiányával. Ők erre kitalálták a digitális állampolgárságot, amit az utóbbi két évben közel tízezren vettek fel. Ezek az emberek nem laknak Észtországban, már több száz cégalapításnál járnak. Ez gyakorlatilag a kis- és középvállalkozásokat támogató környezet, kedvező adózási feltételekkel. Az e-állampolgárságot főleg azok igénylik, akiknek nemzetközi ügyfeleik vannak.
A szabályok szerint egy ilyen e-állampolgár csak akkor fizet Észtországban adminisztratív költséget, ha a cégéből jövedelem származik. Ezért a digitális jelenlét sok unión kívüli szakember és vállalkozó számára lehet igen vonzó. Az észt kormány a rendszertől azt várja, hogy 2025-re 10 millióra emelkedik a lakosság száma a mostani 1,3 millióról. A majdnem teljesen digitális ország alapja továbbá, hogy egy csipkártya szolgál minden állampolgár azonosítására. Az ID-kártya már 15 éves kortól kötelező, az állami szolgáltatások erre épülnek. A képviselő szerint a sikeres digitális átállás egyik kulcsa az állami és a magánszektor együttműködése, mert szerinte a magánszektorban tevékenykedő cégek adják a szolgáltatások jelentős részét. Kalle Palling kiemelte, az új technológiákra nyitott hozzáállás szükséges.
