Az észt politikus a megosztásra alapuló gazdaságon kívül a digitális állam modelljéről is beszélt. Elmondta, a kormány úgy vezeti az országot, mintha egy nagy cég volna, amelynek a lakosok az ügyfelei. Szinte minden az interneten zajlik, a legismertebb ezek közül a néhány perc alatt elkészíthető adóbevallás, de a gyógyszerek receptjét is így kapja meg a beteg. Magyarországhoz hasonlóan az észtek is küzdenek a szakképzett munkaerő hiányával. Ők erre kitalálták a digitális állampolgárságot, amit az utóbbi két évben közel tízezren vettek fel. Ezek az emberek nem laknak Észtországban, már több száz cégalapításnál járnak. Ez gyakorlatilag a kis- és középvállalkozásokat támogató környezet, kedvező adózási feltételekkel. Az e-állampolgárságot főleg azok igénylik, akiknek nemzetközi ügyfeleik vannak.
A szabályok szerint egy ilyen e-állampolgár csak akkor fizet Észtországban adminisztratív költséget, ha a cégéből jövedelem származik. Ezért a digitális jelenlét sok unión kívüli szakember és vállalkozó számára lehet igen vonzó. Az észt kormány a rendszertől azt várja, hogy 2025-re 10 millióra emelkedik a lakosság száma a mostani 1,3 millióról. A majdnem teljesen digitális ország alapja továbbá, hogy egy csipkártya szolgál minden állampolgár azonosítására. Az ID-kártya már 15 éves kortól kötelező, az állami szolgáltatások erre épülnek. A képviselő szerint a sikeres digitális átállás egyik kulcsa az állami és a magánszektor együttműködése, mert szerinte a magánszektorban tevékenykedő cégek adják a szolgáltatások jelentős részét. Kalle Palling kiemelte, az új technológiákra nyitott hozzáállás szükséges.
