Uber kontra taxicégek: ki a jobb adózó?

Egy tanulmány szerint kevesebb társasági adót fizetnek a normál taxitársaságok, mint az Uber.

Egy nyilvánosan elérhető adatok alapján, adószakértők által készített tanulmány rávilágít, hogy a legnagyobb fővárosi taxicégek szembetűnően kevés adót fizettek az elmúlt években. A lapunkhoz eljuttatott összegzésben az áll, hogy a Főtaxi 2010 és 2015 között 6,7 milliárd forintnyi bevételre tett szert, társasági adóként azonban csak 28 millió forintot fizetett be a költségvetésbe. A cég bevételéhez viszonyítva ez mindössze 0,4 százalék, abszolút értékben nem több, mint amennyit egy 1,2 millió forintos bruttó fizetéssel rendelkező, alkalmazotti státusban lévő középvezető adó és járulék formájában befizet az államnak. A 6×6 Taxi esetében a tavalyi pénzügyi eredmények még nem érhetők el.

Az látszik: a 2010–2014-es időszakban a cég 1,5 milliárd forintos bevételre tett szert, de csak 9 millió forint társasági adót fizetett be. Ez a forgalom 0,6 százaléka.

A szövetkezetként működő City Taxi 2010 és 2015 között mintegy 2,5 milliárd forintos bevételt könyvelt el, illetve 8 millió forint társasági adót fizetett be, ami az árbevétel 0,2 százalékának felel meg. A tanulmány szerint ennél a társaságnál is megfigyelhető, hogy a forgalma 2012 óta növekszik. Az Uber magyar leányvállalata 2014-től fejt ki érdemi tevékenységet, bár csak az utolsó negyedévben indult el a rendszerük Budapesten. A tavalyi évet 164 millió forintos árbevétellel és 13 millió forintos adózott eredménnyel zárta, amely után 2,1 millió forint társasági adót fizetett be a költségvetésbe. Ez 1,3 százalékos társaságiadó-árbevételi arány, ami jóval magasabb, mint a taxicégek hasonló arányszáma. Azaz nem állja meg a helyét az az állítás, hogy az Uber Magyarországon nem fizet társasági adót. Emellett egyébként járulékok és egyéb adók formájában 21 millió forintot fizetett be. A vállalat azonban hamar céltáblává vált idehaza. Aki sofőrként uberezik, a kormány legújabb büntetőintézkedései miatt ma már azt is kockáztatja, hogy előbb fél, majd akár három évre is kivonhatják az autóját a forgalomból; a jogosítványát is bevonhatják kétszer kilenc büntetőpont után, amit az első, illetve a második ellenőrzés eredményezhet.

– Könyvvizsgálatra kötelezett társaságként egyedüliként 33 éve vagyunk a piacon, az adózásunk pedig megfelel a vonatkozó jogszabályoknak – tájékoztatta a Magyar Nemzetet a City Taxi elnöke. Tamás Miklós kifejtette, ahogy a cégegyesítések és -felvásárlások, úgy az offshore hátterű vállalkozások is elkerülték őket. Hangsúlyozta, hogy a taxitársaságok bevételei alapján nem ítélhető meg reálisan e szegmens budapesti piaca, mivel egytől egyig fuvarszervező irodák, vagyis ezek szolgáltatást közvetítenek, egyiknek sincs saját autója. Ráadásul szövetkezetként működnek, nem profitorientáltak, hiszen a cég tulajdonosai maguk a taxisok – konkrétan a 850 tag közül 450. Mint mondta, ők pedig abban érdekeltek, hogy a 62–74 ezer forintos havi tagdíjuk fejében minél magasabb fuvarszámmal kalkulálhassanak. Biztosítást is kapnak, a társaság 480 millió forintos éves tagdíjbevételét pedig az üzemeltetés költségeire fordítják, így a mintegy 50 alkalmazott, köztük a diszpécserek, a pénzügyesek, a menedzsment bérére, illetve reklámra, marketingre. Lapunk a Főtaxit is megkereste, a cég lapunkkal közölte: mindig a törvényi kötelezettségüknek megfelelően adóznak, és átláthatóan működnek.

Az Országos Taxis Szövetség elnöke pedig a Magyar Nemzetnek nyomatékosította, hogy a taxisok nem alkalmazottak, az a rendszer az elmúlt évtizedekben többször is megbukott, hogy naponta-hetente leadják a társaságnak a bevételüket, és a hó végén fizetést kapnak. Metál Zoltán elmondta, hogy a taxisok egyéni vállalkozóként a saját autójukkal dolgoznak, így az adókat és járulékokat is ők maguk fizetik, vagyis a céges mérlegkönyvekben szereplő számok nem festenek reális képet az ágazat közteherviseléséről. Kifejtette, hogy a taxisok kétharmada szerződésben áll valamelyik diszpécserszolgálattal, vannak azonban 1600-an, akik „mezítlábasként”, azaz szabadúszóként próbálkoznak. Ők is sárga fóliával, sárga rendszámmal, de szerződés híján céges logó nélkül sorakoznak fel a drosztokon, illetve a turisztikai csomópontokon.