Először arról volt szó, hogy 2015 végére befejeződnek a tavaly ősszel indult állami földeladások, de az akkor meghirdetett 197 ezer hektárnak csak a 60 százaléka kelt el, összesen 171 milliárd forint értékben.
Idén pedig több ütemben is folytatódott a földprivatizáció, mert a meghirdetett területek csak nem találtak gazdára: sok esetben egyáltalán nem akadt jelentkező az eladásra kijelölt földekre, de előfordult az is, hogy bírósági ítélet állított le földeladásokat. Idén július végén pedig már a negyedik értékesítési ütem zárult le, holott Lázár János kancelláriaminiszter már a harmadik ütem végén arról beszélt, hogy „a harmadik kör az utolsó”.
A negyedik – a hivatalos nyilatkozatok egy része szerint utolsó – ütemre meg is hirdette a termőföldeket a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet. A negyedik ütemben a meghirdetéskor a legmagasabb, 776 millió forintos kikiáltási árral egy nyíregyházi, 116 hektáros terület vezetett csaknem 6,7 millió forintos hektáronkénti átlagárral és 4097 aranykorona értékkel. Ennek a területnek a hektáronkénti átlagára lényegében duplája volt a második legdrágábbként meghirdetett területének.
A hamarosan megszűnő NFA honlapjára most feltöltött legújabb – árverési helyszínenkénti – eredményközlő hirdetmények alapján a liciteken legutóbb összeszámolt három hektárnál nagyobb földrészletek száma 3570 volt, a területek nagysága 63 028 hektár, a negyedik ütem sikeres árveréseivel pedig az állam 20,3 milliárd forint bevételhez jut. Ezek az adatok azonban nem fedik le teljes egészében a negyedik ütem árveréseit, illetve eredményeit, mert az NFA által feldolgozott legutolsó árverések június 3-án történtek, pedig még július végén is voltak árverések.
Más kérdés, hogy még az sincs eldöntve: mire költi az állam a földprivatizációból befolyó pénzt. Az állami földeladásokról szóló kormányhatározatban 378 ezer hektár állami föld árverése szerepel, a három – már hivatalosan is lezárt – árverési körben pedig csak 250 ezer hektárt értékesítettek. A negyedik ütem sikerességének mértékéről még nincs végleges információ, de a Miniszterelnökséget vezető miniszter valószínűsítette, hogy az állami bevétel várhatóan 270 milliárd forint lesz a négy ütemből. Lázár János szerint a kormány szeptemberben a parlament állásfoglalását fogja kérni a földárverésekből befolyt összegek felhasználásáról.
Pedig lehet, hogy korai még a számadással foglalkozni, hiszen miközben a negyedik ütem eredményeit még fel sem dolgozták, máris újabb „köröket” terveznek. Lapunk értesülése szerint az a legújabb ötlet, hogy a szántóföldek után a – főként gyümölcsösként funkcionáló – állami ültetvények és a halastavak is kalapács alá kerülnek. A helyzetet azonban bonyolítja, hogy ezeken a területeken sok esetben értéknövelő beruházások is történtek, amelyek nincsenek benne a nyilvántartásokban, de az ingatlanok értékét jelentősen növelik. Ezekhez az ingatlanokhoz így tehát „földértéken”, tehát egészen áron alul lehetne hozzájutni. A még esetleg dobra verhető területek kapcsán mostanában az állami erdők és természetvédelmi területek is szóba kerültek. Lapunk információi szerint nem véletlenül robbant ki az állami erdőgazdaságokat földbe döngölő botrány sem. – Ez valaminek az előkészítése – vélik informátoraink, akik nem lennének meglepve, ha állami erdőkkel is gyarapodhatnának a Fidesz-közeli gazdák.
Rétestésztaként nyúlik tehát a Földet a gazdáknak program, s a jelek szerint az illetékesek máson sem törik a fejüket, mint hogy miként kótyavetyéljék el még inkább azt a keveset, ami mostanra az országból még egyáltalán maradt. Kreatív ötleteik nyomán alakul a közpénz magánvagyonná, és ha nem figyelünk eléggé, így lesz a szintén közvagyonnak számító állami erdőkből magánerdő.
