A hazai munkabérek nyugat-európai fizetésekhez történő felzárkóztatását kezdeményezte a minap Volner János jobbikos politikus az EU-csúcstalálkozót megelőző egyeztetésen a miniszterelnöknél. A politikus interneten megjelent bejegyzése szerint Orbán Viktor az elképzelést elutasította.
– Bár nem akarnék politikai vitákba beleszólni, azt meg kell említeni, az a felfogás, hogy az olcsó bér előny, a fejlődés bizonyos fokán – jellemzően a harmadik világ országaiban – igaz, nevezetesen, amikor a tőke keresi az olcsó munkabért – nyilatkozta lapunknak erre reagálva Bod Péter Ákos. A Budapesti Corvinus Egyetem közgazdászprofesszora szerint Magyarország szerencsére már nem ebben a ligában játszik. Hozzátette, az alacsony bér konzerválja az egészségtelen gazdasági szerkezetet, az alacsony termelékenységet. Éveken keresztül komoly visszahúzó erőt jelentett például, hogy a magyar bérek vásárlóereje gyenge volt, ami visszafogta a fogyasztást, s így negatívan hatott a gazdasági növekedésre is. Ennek azonban lassan már vége.
A professzor arra is fölhívta a figyelmet, hogy a gyors és generális béremelés is jelenthet veszélyt a magyar gazdaság számára. Mindenekelőtt a tőkeszegény, alacsony termelékenységgel dolgozó, magyar tulajdonban lévő kisvállalkozások számára jelenthetnek gondot a növekvő fizetések, számukra ugyanis már a jelenlegi bérek legális kifizetése is probléma. Ezen vállalkozások körében a bérek emelkedésével néhány éven belül nagy piactisztulás következhet be, azaz sok kisvállalkozás tönkremegy majd, mert nem tudja kifizetni az egyre drágábban megszerezhető munkaerőt.
A bérre fordított kiadások növekedése ugyanis – változatlan termelékenységet feltételezve –, rontja a vállalkozás versenyképességét és jövedelmezőségét, ennek következtében egyre kevesebb jut a fejlesztésre, s egy idő után már nem tudja megfizetni az igazán képzett munkaerőt. Ezzel szemben a nagy nemzetközi vállalkozások számára nem jelent majd gondot a növekvő bér kifizetése, hiszen termelékenységük magas, megfelelő tőkeerővel rendelkeznek, legfeljebb kisebb lesz a profitjuk.
Bod Péter Ákos szerint a magyar gazdaság egészséges fejlődéséhez az uniós pénzek jelenlegi elosztási rendszerén is változtatni kellene. A magas munkanélküliség idején még érthető volt, hogy a közösségi pénzek elosztásánál a munkahelyteremtés volt a pénzosztás egyik legfontosabb szempontja. Ma azonban a termelékenység növelésére kellene figyelni. Így ugyanis a jobban képzett munkaerőnek többet fizetve nőne a kibocsátás, nagyobb lenne a jövedelmezőség, s több adót is fizetne a vállalkozás.
A közgazdász szerint a béremelés elkerülhetetlen, hiszen azt demográfiai folyamatok kényszerítik ki. A születések alacsony száma, a kivándorlás, illetve a magasabb bér reményében külföldre távozók miatt egyre kevesebb a munkáskéz. Ezért a piac önszabályozó mechanizmusa lép életbe: a bérek emelésével igyekszik bevonzani a munkaerőt. Ez egyrészt örömteli, mert növeli a fogyasztást. Másrészt azonban arra is számítani kell, hogy a bérköltségek emelkedése előbb-utóbb átszivárog az árakba, vagyis elindul az infláció.
