Elkerülhetetlen a béremelés

A közgazdász szerint idehaza a termelékenységet kellene előírni a pályázatoknál.

Hajdú Péter
2016. 09. 20. 13:06
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A hazai munkabérek nyugat-európai fizetésekhez történő felzárkóztatását kezdeményezte a minap Volner János jobbikos politikus az EU-csúcstalálkozót megelőző egyeztetésen a miniszterelnöknél. A politikus interneten megjelent bejegyzése szerint Orbán Viktor az elképzelést elutasította.

– Bár nem akarnék politikai vitákba beleszólni, azt meg kell említeni, az a felfogás, hogy az olcsó bér előny, a fejlődés bizonyos fokán – jellemzően a harmadik világ országaiban – igaz, nevezetesen, amikor a tőke keresi az olcsó munkabért – nyilatkozta lapunknak erre reagálva Bod Péter Ákos. A Budapesti Corvinus Egyetem közgazdászprofesszora szerint Magyarország szerencsére már nem ebben a ligában játszik. Hozzátette, az alacsony bér konzerválja az egészségtelen gazdasági szerkezetet, az alacsony termelékenységet. Éveken keresztül komoly visszahúzó erőt jelentett például, hogy a magyar bérek vásárlóereje gyenge volt, ami visszafogta a fogyasztást, s így negatívan hatott a gazdasági növekedésre is. Ennek azonban lassan már vége.

A professzor arra is fölhívta a figyelmet, hogy a gyors és generális béremelés is jelenthet veszélyt a magyar gazdaság számára. Mindenekelőtt a tőkeszegény, alacsony termelékenységgel dolgozó, magyar tulajdonban lévő kisvállalkozások számára jelenthetnek gondot a növekvő fizetések, számukra ugyanis már a jelenlegi bérek legális kifizetése is probléma. Ezen vállalkozások körében a bérek emelkedésével néhány éven belül nagy piactisztulás következhet be, azaz sok kisvállalkozás tönkremegy majd, mert nem tudja kifizetni az egyre drágábban megszerezhető munkaerőt.

A bérre fordított kiadások növekedése ugyanis – változatlan termelékenységet feltételezve –, rontja a vállalkozás versenyképességét és jövedelmezőségét, ennek következtében egyre kevesebb jut a fejlesztésre, s egy idő után már nem tudja megfizetni az igazán képzett munkaerőt. Ezzel szemben a nagy nemzetközi vállalkozások számára nem jelent majd gondot a növekvő bér kifizetése, hiszen termelékenységük magas, megfelelő tőkeerővel rendelkeznek, legfeljebb kisebb lesz a profitjuk.

Bod Péter Ákos szerint a magyar gazdaság egészséges fejlődéséhez az uniós pénzek jelenlegi elosztási rendszerén is változtatni kellene. A magas munkanélküliség idején még érthető volt, hogy a közösségi pénzek elosztásánál a munkahelyteremtés volt a pénzosztás egyik legfontosabb szempontja. Ma azonban a termelékenység növelésére kellene figyelni. Így ugyanis a jobban képzett munkaerőnek többet fizetve nőne a kibocsátás, nagyobb lenne a jövedelmezőség, s több adót is fizetne a vállalkozás.

A közgazdász szerint a béremelés elkerülhetetlen, hiszen azt demográfiai folyamatok kényszerítik ki. A születések alacsony száma, a kivándorlás, illetve a magasabb bér reményében külföldre távozók miatt egyre kevesebb a munkáskéz. Ezért a piac önszabályozó mechanizmusa lép életbe: a bérek emelésével igyekszik bevonzani a munkaerőt. Ez egyrészt örömteli, mert növeli a fogyasztást. Másrészt azonban arra is számítani kell, hogy a bérköltségek emelkedése előbb-utóbb átszivárog az árakba, vagyis elindul az infláció.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.