A hazai turizmusban minden út egy helyre vezet

A Magyar Turisztikai Ügynökség nélkül a világörökségre sem lehet európai uniós pénzt költeni.

A világörökségi helyszínek európai uniós fejlesztése terén is megkerülhetetlen a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ), a kormányzati indoklásban az áll, a „turizmusszakmai szempontok érvényesítése érdekében szükséges bevonni konzorciumi partnerként” az állami háttérintézményt. Pedig a Magyar Turizmus Zrt. utódszervezetének bármilyen szintű közreműködése mellett nem sok érv szól. Ezt támasztja alá például az is, hogy a 300 milliárd forintos balatoni fejlesztéseket átcsoportosításra hivatkozva visszavonta a nyáron, de azóta is hiába várnak az újraszabott fejlesztési irányvonalakra a magyar tengernél. Remélhetőleg nem ez a sors vár a világörökségi helyszínek megújítására meghirdetett 11,5 milliárd forintos keretre, hiszen ebből a pénzből megújulhatnak nevezetességek, pél­dául Hol­lókő és környezete, a Pannonhalmi Bencés Főapátság, Pécs ókeresztény temetője, a Fertő, a Balaton-felvidéki és a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj, illetve a római limes magyarországi szakasza.

Kínai látogatása során Jünnan tartomány kormányzójával és turisztikai fej­lesz­té­se­kért felelős vezetőjével egyeztetett Bienerth Gusztáv – adta hírül a turisztikai ügynökség. A megbeszélésen szó esett közvetlen légi járat indításáról, Délnyugat-Kína és Magyarország turisztikai és kulturális kapcsolatainak fejlesztéséről. A tartományt hazánkban alig ismerik, pedig ott terem a világszerte híres fekete tea. Az ázsiai ország kávétermelésének nagy része is onnan származik, és a hegyvi­déki területek vízesései sok belföldi turistát vonzanak. Bienerth szerint közvetlen légi járatokkal Délnyugat-Kínából is többen keresnék fel hazánkat, így Budapest lehetne Európa kapuja a közel 200 milliónyi utazó számára.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által jegyzett, a Széchenyi 2020 pályázati információs portálon olvasható felhívás szerint a nyertes projektek legalább 400 milliós, legfeljebb 3,5 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásban részesülnek, a megítélt összeg pedig az utolsó fillérig felvehető előlegként. A százszázalékos előlegfizetés az utóbbi időben egyre jellemzőbb a kormányra, emögött az áll, hogy a tényleges beruházás megkezdése nélkül is javul összességében a kifizetési mutató. Ahogy Rákossy Balázs, az NGM államtitkára fogalmazott a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop) megjelent pályázatról: a világörökségi helyszíneken található kiemelkedő egyetemes értékek megőrzését, védelmét, bemutatását szeretnék elérni. A politikus úgy gondolja, ez is hozzájárul a gazdaságfejlesztési célokhoz, mert üzleti lehetőséget kívánnak nyúj­tani kis- és közepes vállalkozásoknak, illetve hozzájárulhat a munkahelyteremtéshez is. Az érintettek java része ebben azonban erősen kételkedik.

Az önkormányzatok és a vállalkozások egy része ugyanis eleve tart a turisztikai ügynökség szerepvállalásától, mondván: a pályázatokat akár ennél a Ginop-felhívásnál, akár a nagyobb infrastrukturális, idegenforgalomhoz kapcsolódó beruházásoknál azok nyerik, akik közel állnak az állami intézményhez. Pedig a győztes pályázók itt is költhetnek a műemlék felújítása, helyreállítása mellett látogatóközpont, ajándékbolt, kávézó vagy étterem létrehozására. De többen attól tartanak, csak a bennfentesek, a jó kormányzati kapcsolatokkal bírók juthatnak megrendeléshez turisztikai pályázaton, a politikai szempontok felülírhatják a gazdasági racionalitást.

A Ginop egyébiránt a leginkább fajsúlyos operatív program a 2014–2020-as ciklusban: az évtized végéig mintegy 2720 milliárd forint jut gazdaságfejlesztésre és innovációra, ez az összes uniós támogatás 36,4 százaléka. De szakértők szerint alapvető probléma ezzel a programmal, hogy csak a támogatások 30-40 százaléka jut el a piaci szereplőkhöz, pedig a teljes összegnek a versenyszférába kellene áramlania. A fennmaradó 60-70 százalék az állami oldalon marad, ebből pedig főként olyan háttérintézmények profitálnak, mint a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, illetve a Magyar Turisztikai Ügynökség. A Ginop­ban azért is kellene közel száz százalékban a hazai kis- és közepes vállalkozásokat közvetlenül forráshoz juttatni, mert a többi operatív programban jellemzően 10 százalék alatti a piaci forráshoz jutás aránya, a közlekedésfejlesztésben például legfeljebb 1-2 százalékos. Így nehezen képzelhető el, hogy az eddigi 16 helyett a támogatások 60 százaléka közvetlenül a gazdaságba áramoljon, ez ugyanis több mint 7000 milliárd forintot feltételezne 2020-ig.

Érdeklődésünkre korábban az idegenforgalmi ágazatot kormánybiztosként felügyelő Bienerth Gusztáv cáfolta, hogy az MTÜ munkájában akár közvetve is részt venne a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel, vagy a filmügyi kormánybiztos, Andy Vajna. Ennek az eshetőségnek az volt a táptalaja, hogy mindketten részt vettek azon az egyeztetésen, amelyet az ügynökség elindulása előtt Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője tartott. De sokan a felcsúti polgármestert, Mészáros Lőrincet látják az ágazati fejlesztések haszonélvezői mögött. Az MTÜ egyébként két tárca közt őrlődik: noha a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal működik együtt szorosabban, az uniós források kezelése a Nemzetgazdasági Mi­niszté­riumnál maradt.