Alaposan felborította a romániai adó- és illetékrendszert, de főként megkérdőjelezte annak kiszámíthatóságát a bukaresti parlament minapi döntése, amely egyetlen tollvonással elrendelte 102 díj és illeték eltörlését. A kétkamarás törvényhozás rekordidő, mindössze két hét leforgása alatt megvitatta és elfogadta a Liviu Dragnea, a legnépesebb parlamenti frakciójú szociáldemokrata párt (PSD) elnöke által beterjesztett jogszabályt. Bár a kezdeményezés hátterében nyilvánvalóan kampányérdekek állnak, a többi politikai párt éppen a december 11-én rendezendő parlamenti választásokra tekintettel nem merte ellenezni az indítványt, amelynek rendelkezései 2017 januárjában lépnek hatályba.
A jogszabály egyebek mellett több mint 30 konzuli és állampolgársági illetéket, 20 cégbírósági, továbbá a személyes okmányok elveszítésekor vagy módosításakor kifizetendő díjat és más bélyegilletéket szüntet meg. A több mint egymilliárd lejes (66 milliárd forint) költségvetési vonzatú rendelkezés ugyanakkor leginkább a nemzetgazdaságban húzóágazatnak számító autóiparra és -kereskedésre gyakorolja a legnagyobb hatást. Eltörli ugyanis a gépjárművek után fizetendő környezetszennyezési díjat is, amelyet évekkel ezelőtt azért vezettek be a bukaresti hatóságok, hogy az ország ne váljon Európa autótemetőjévé. A bélyegilleték összege néhány száztól néhány ezer euróig terjedhet az autó szén-dioxid-kibocsátásától és hengerűrtartalmától függően.
Dacian Ciolos román miniszterelnök szerint a bélyegilleték eltörlésével megszűnik a környezetvédelmi alapból finanszírozott, az ország járműparkjának megújítását célzó roncsautóprogram, amelynek keretében a tízévesnél öregebb gépkocsik után a tulajdonosok 1500 euró értékű jegyet kapnak, amit felhasználhatnak egy új gépkocsi megvásárlására. Hasonlóképpen ellehetetlenülhet a megújuló energiaforrásokat felhasználó fűtésrendszerek, hőszivattyúk és napkollektorok vásárlásához állami támogatást nyújtó zöldházprogram is, amely idén öt év kihagyás után, óriási kereslet közepette indult újra. Bár Ciolos korábban azt fontolgatta, hogy az alkotmánybíróságon támadja meg a több mint százféle illeték eltörlését, a hétvégén közölte: megfelelő jogi alap hiányában kormánya nem emel kifogást a parlament döntése ellen. Emiatt megtörténhet, hogy az intézkedést valamennyi romániai gépjárművezető megérzi majd, a bukaresti kabinet ugyanis azt tervezi, hogy a környezetvédelmi bélyegilleték helyett az üzemanyagokra vet ki többletadót, amely közel fél euró lenne egy tele tank után. Ezzel csak az a baj, hogy a gépkocsi-tulajdonosok így egyformán fizetnének az elégetett üzemanyagért, függetlenül az autójuk károsanyag-kibocsátásától. Ellenzik az illeték megszüntetését a romániai autógyártók és -importőrök is, amelynek szövetsége szerint az intézkedés mintegy 30 százalékkal visszaveti az új autók eladását, elbocsátásokat von maga után a romániai autóiparban, mindemellett elősegíti a régi autók behozatalát az országba.
Bizonytalanná vált a román közszolgálati média sorsa is, miután a rádió- és televízió-előfizetési díj eltörlésével megszűnt a két intézmény legfőbb bevételi forrása. Miközben a romániai háztartások és cégek eddig havonta másfél eurós illetékkel járultak hozzá a közmédia működéséhez, az eltörlést kezdeményező Liviu Dragnea szerint 2017-től az állam személyenként 12 eurót, azaz összesen 240 millió eurót utalna ki a televíziónak és rádiónak, utólag viszont behajtaná az összeget az állampolgárokon. Klaus Johannis román államfő főleg amiatt bírálta a törvényhozás lépését, hogy közvetlenül a parlamenti választások előtt nyúl hozzá az adó- és illetékrendszerhez. Bár az elnök nem zárta ki, hogy megfontolásra visszaküldi a jogszabályt, a törvényhozók várhatóan módosítás nélkül fogadnák el újra, ez esetben pedig az államfő köteles lenne kihirdetni.
