A legmegosztóbb kötelezettségszegési eljárás alighanem az, amelyet a közös európai menekültügyi rendszer végrehajtása miatt még tavaly decemberben indított hazánk ellen a brüsszeli testület. Az eljárás Görögországot, Horvátországot, Olaszországot és Máltát is érintette. A hazai végkifejlet mindenki előtt ismert: október 2-án érvénytelen népszavazásba torkollott az egész évet belpolitikailag is tematizáló migránskérdés.
Az energetikában is vannak jelentősebb csörtéink Brüsszellel: tavaly november óta zajlik a vita az Európai Bizottság és a magyar kormány között Paks II-ről. Az EU szerint az atomerőmű-bővítés nem felel meg az uniós közbeszerzési szabályoknak. A szigorú keretekhez szokott uniós tisztségviselők nehezen tudják értelmezni, hogy az új blokkok megépítésével tender nélkül a Roszatomot bízta meg a magyar kormány, a 12 milliárd eurós projekt 80 százaléka mögött pedig egy Oroszország által biztosított, 30 éves futamidejű államközi hitel áll.
De indított már eljárást Brüsszel Magyarország ellen az iskolai szegregáció miatt is. A testület azt sérelmezte, hogy a roma gyerekek aránytalanul magas számban járnak szellemi fogyatékos tanulóknak szánt speciális iskolákba, valamint jelentős hányaduk vesz részt elkülönített oktatásban a többségi iskolákon belül. A legutóbbi brüsszeli összesítés egyébiránt uniós szinten összesen 732 kötelezettségszegést számlál, a frissen lezárt esetek közül a közlekedéshez tartozik 36, a környezetvédelemhez 24, az adózáshoz pedig 16.
