Az uniós döntéshozók szemüvegén át Magyarország sosem tartozott a problémamentes tagországok közé. Olyan magas a vitás ügyek száma, hogy csatlakozásunk óta a rossz példák között szereplünk. A legutóbbi brüsszeli összesítés alapján a magyar kormány jelenleg 29 kötelezettségszegési eljárásban érintett, erre aligha lehetünk büszkék. Negyedikek vagyunk így a rosszfiúk rangsorában, a folyamatban lévő eljárások számát tekintve ennél csak Horvátországban (32), Portugáliában (30) és Szlovákiában (30) borúsabb az összkép. Ciprus, Finnország és Hollandia viszont etalonnak számít: egy ilyen ügyben sem sárosak. A kötelezettségszegési eljárás az Európai Unió Bírósága elé terjesztett ügytípusok közül az egyik leggyakoribb; rendszerint az Európai Bizottság kezdeményezi az egyes uniós tagországokkal szemben. Fordítva is lehetséges, de nem jellemző. Ha elmarasztaló ítélet születik, az adott államnak késedelem nélkül fel kell hagynia a kérdéses gyakorlattal, ellenkező esetben az újabb eljárás súlyos pénzbírsághoz vezethet.
Legutóbb szeptemberben a digitális egységes piac kapcsán szólította fel a bizottság több más tagállam mellett Magyarországot, hogy a nagyobb szélessávú-lefedettség érdekében hajtsa végre az árcsökkentésre vonatkozó szabályokat.
Ha ennek a kötelezettségnek eleget tesz hazánk, a nagy sebességű internetkapcsolat bővítése az eddiginél akár 30 százalékkal kevesebbe kerülhet. A távközlésnél súlyosabb a helyzet az agráriumban: a földtörvény miatt júniusban már bírósági keresetet is indított az Európai Bizottság a magyar kormánnyal szemben az Európai Unió Bíróságán. Erre a lépésre azért volt szükség, mert Brüsszel előzetesen hiába jelezte előbb felszólító levél, majd indokolással ellátott vélemény formájában, hogy a hazai szabályozás összeegyeztethetetlen a tőke szabad mozgásával. A magyar törvény egyrészt megsérti a külföldi befektetők földterület-használatára vonatkozó uniós szabályokat, másrészt korlátozza a határon túli tulajdonszerzést. Hazánkhoz hasonlóan Szlovákia, Bulgária, Lettország és Litvánia szegült még ellen a földterület megszerzésére vonatkozó uniós előírásoknak.
A legmegosztóbb kötelezettségszegési eljárás alighanem az, amelyet a közös európai menekültügyi rendszer végrehajtása miatt még tavaly decemberben indított hazánk ellen a brüsszeli testület. Az eljárás Görögországot, Horvátországot, Olaszországot és Máltát is érintette. A hazai végkifejlet mindenki előtt ismert: október 2-án érvénytelen népszavazásba torkollott az egész évet belpolitikailag is tematizáló migránskérdés.
Az energetikában is vannak jelentősebb csörtéink Brüsszellel: tavaly november óta zajlik a vita az Európai Bizottság és a magyar kormány között Paks II-ről. Az EU szerint az atomerőmű-bővítés nem felel meg az uniós közbeszerzési szabályoknak. A szigorú keretekhez szokott uniós tisztségviselők nehezen tudják értelmezni, hogy az új blokkok megépítésével tender nélkül a Roszatomot bízta meg a magyar kormány, a 12 milliárd eurós projekt 80 százaléka mögött pedig egy Oroszország által biztosított, 30 éves futamidejű államközi hitel áll.
De indított már eljárást Brüsszel Magyarország ellen az iskolai szegregáció miatt is. A testület azt sérelmezte, hogy a roma gyerekek aránytalanul magas számban járnak szellemi fogyatékos tanulóknak szánt speciális iskolákba, valamint jelentős hányaduk vesz részt elkülönített oktatásban a többségi iskolákon belül. A legutóbbi brüsszeli összesítés egyébiránt uniós szinten összesen 732 kötelezettségszegést számlál, a frissen lezárt esetek közül a közlekedéshez tartozik 36, a környezetvédelemhez 24, az adózáshoz pedig 16.
