Úgy tűnik, jövő januártól elindul a többéves járulékcsökkentési program, a Figyelő információja szerint azonban ennek feltétele lesz, hogy a cégek emeljék a foglalkoztatottak bérét. Tehát nem tehetik zsebre az alacsonyabb közteherrel náluk maradó összeget. – Meglátjuk, miként lehet majd szabályozni, hogy a munkáltatók valóban béremelésre költsék el a náluk maradó pénzt. Ezt törvényben meghatározni rendkívül bonyolult lehet, hiszen egy cég életében folyamatosak a változások. Belépnek, kilépnek a munkavállalók, magasabb pozícióba kerülnek, így állandóan változnak a bérek. Ezeket mind össze kell majd hangolni az új szabályozással, ha lesz egyáltalán ilyen – mondta lapunknak ennek kapcsán Vámosi-Nagy Szabolcs, az adóhatóság korábbi elnökhelyettese.
A hetilap kormányzati forrásokra hivatkozva írta meg, hogy 2017-ben és 2018-ban zajlik majd le a munkaadói közterhek csökkentésének első fázisa, a program akár 2020-ig is eltarthat. A foglalkoztatók egyébként korábban két számjegyű csökkentést szerettek volna néhány év alatt, azonban erre nincs lehetőség a költségvetésben, évente néhány százalékponttal vághatják a közterheket. A szociális hozzájárulási adó mértéke jelenleg 27 százalék, a tervek szerint 2020-ig csökkentik 20 százalékra, fokozatosan haladva. A lap forrásai szerint ezzel együtt Orbán Viktor miniszterelnök korábbi álma, az egy számjegyű személyi jövedelemadó a közeljövőben biztosan nem valósul majd meg.
Vámosi-Nagy Szabolcs korábban is beszélt lapunknak arról, hogy a járulékcsökkentést a szociális hozzájárulási adóval kell kezdeni. Akkor azonban felhívta a figyelmet, hogy ez hatással lehet a költségvetés egészére, tehát a parlamentnek el kell döntenie, ha adót csökkent, akkor valahonnan forrást kell kivonnia. Alaposan meg kell fontolni, mert előfordulhat, hogy így majd kevesebb pénz jut utakra, oktatásra, vagy éppen egészségügyre. Ilyen szempontból az ország ugyanúgy működik, mint egy háztartás, ha valamire több jut, akkor egy másik tételre kevesebb.
A Figyelő információi alapján az adószakértő szerint hét százalékkal nőnek majd a bérek, kérdés, hogy bírja majd el a költségvetés a 600-700 milliárdos kiesést. Ha sikeres lesz az elképzelés, és a munkáltatók valóban béremelésre fordítják majd az összeget, akkor a pénz fele, mintegy 350 milliárd forint kapásból visszajön a költségvetésbe. – Ha a munkavállalók a pluszpénzt fogyasztásra költik, nem pedig megtakarításra, akkor jelentős összeg folyhat vissza ebből is az államkasszába. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint 2-3 százalékkal nő a gazdaság teljesítménye, ez is pótol valamennyit, valamekkora forráselvonástól azonban nem lehet majd eltekinteni – hangsúlyozta a szakértő.
Szerinte a munkáltatók úgy is profitálnak, ha nem tartják meg a csökkentésből eredő pluszpénzt, mert ezzel úgy emelik a fizetéseket, hogy nem kell a saját zsebükbe nyúlniuk. Vámosi-Nagy Szabolcs hozzátette, eddig sem gondolta úgy, hogy csökkenteni kellene a személyi jövedelemadót, hiszen az abból adódó több száz milliárd forintos kiesést jóval nehezebb lenne pótolni, mint a járulékcsökkentés után. Hangsúlyozta, ennek továbbra sem látná értelmét, a gazdasági növekedés nem kompenzálná a vele járó veszteségeket, így a járulékcsökkentés a legfontosabb feladat.
