A német szociáldemokrata politikus kiemelte: „nagyon-nagyon nehéznek” tűnik tartani az eredeti menetrendet, mert a belga szövetségi kormány várhatóan ezen a héten már nem tud megegyezni a vallon tartományi kormánnyal arról, hogy Belgium aláírhatja a megállapodást.
Kifejtette: a CETA ügyét nem lehet bukottnak nevezni, és „nem dráma”, ha az aláírására szervezett csúcstalálkozót el kell halasztani. „Ha kell még tizennégy nap, akkor egyszerűen elhalasztjuk a csúcsot” – mondta Martin Schulz.
Nem tartja elveszettnek az ügyet az EP legnagyobb frakciójának vezetője sem. „Van még remény Vallónia meggyőzésére” – mondta Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője a ZDF német országos köztelevíziónak, kiemelve: nem fontos, hogy az eredetileg tervezett időpontban írják alá a szabadkereskedelmi megállapodást. Hozzátette: a CETA körüli vitáknak az a tanulságuk, hogy pontosan ki kell jelölni a hatásköröket, így az EU-ra tartózó ügyeket az EP elé kell utalni, ha parlamenti hozzájárulásra van szükség. Csorbítja az unió tekintélyét, hitelességét, hogy nem tudja aláírni a sokévi munkával kidolgozott megállapodást csak azért, mert az EP mellett még harmincnyolc regionális, tartományi és országos parlament hozzájárulását is meg kell szerezni – húzta alá.
Foglalkozni kell a globalizáció hatására keletkezett állampolgári aggodalmakkal is, amelyek megmutatkoznak a CETA elleni tüntetéseken – emelte ki a bajor Keresztényszociális Unió politikusa. Az európaiak „nem lehetnek naivak”, a kereskedelem szabadsága iránti nyitottságot az EU gazdasági érdekeinek következetes védelmével kell kiegészíteni – hangoztatta Weber.
Az EU másik huszonhét tagállama kész aláírni a szabadkereskedelmi megállapodást, ahogyan a belga szövetségi kormány is, amelynek azonban az ország államberendezkedése miatt szüksége van Vallónia beleegyezésére.
A CETA a támogatók szerint a vámok és a gazdasági kapcsolatok további mélyítését hátráltató nem vámjellegű akadályok lebontása révén hozzájárul a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzéséhez az EU-ban és Kanadában. Az ellenzők szerint a megállapodás kiüresít demokratikus jogokat, környezet- és fogyasztóvédelmi előírásokat, és erősíti a multinacionális óriásvállalatok befolyását. Ilyen érvekkel utasítja el a megállapodást a 3,5 milliós, francia ajkú Vallónia kormánya is. Sokan viszont azzal vádolják a vallon vezetést, hogy belpolitikai célokból akadályozza az egyezséget.
