Mark Carney, aki előzőleg a kanadai jegybank kormányzója volt, 2013. július 1-jén vette át a Bank of England irányítását, és eredetileg 2018-ig, vagyis öt évre vállalta a megbízatást, jóllehet a brit jegybanktörvény alapján nyolc évig, 2021-ig maradhatna posztján.
Carney hétfő este bejelentette, hogy korábbi vállalásánál egy évvel tovább marad tisztségében, mert szeretne hozzájárulni az Egyesült Királyság és az Európai Unió új kapcsolatrendszerének rendezett kialakításához. Hozzátette: döntése jelzi „a folyamatosság fontosságát is” az EU-val folytatandó kilépési tárgyalások idején.
A brit kormány a tervek szerint a jövő év első negyedének végéig bejelenti a lisszaboni szerződés 50. cikkelyének aktiválását. Az 50. cikkely szabályozza – és aktiválása hivatalosan elindítja – Nagy-Britannia kilépési folyamatát az EU-ból, és a tárgyalásokra kétévi időkeretet biztosít. Ennek alapján a brit EU-tagság 2019 első negyedében szűnhet meg, és Carney a hétfő esti bejelentés alapján közvetlenül ezután távozna.
Ez kompromisszumos megoldásnak tűnik. A Financial Times hétfőn ugyanis olyan értesülést közölt jegybanki forrásokat idézve, hogy Carney várhatóan a törvényileg lehetséges határidőig, 2021-ig marad posztján, mivel nem akar a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről folytatandó tárgyalások közepén távozni tisztségéből.
Az 51 éves kanadai Carney személyében először került külföldi vezető az 1694-ben alapított Bank of England élére.
Mark Carney kivívta a kormányzó brit Konzervatív Párt brexit-párti szárnyának haragját azzal, hogy a brit EU-tagságról rendezett, a kilépést pártolók által szűk többséggel megnyert júniusi népszavazás kampányának idején, és a referendum óta is többször a brit EU-tagság megszűnésének gazdasági kockázataira hívta fel a figyelmet, nem kizárva az esetleges technikai recesszió lehetőségét sem.
A brexit-pártiak részről rendre elhangzó vádak szerint a politikai semlegességre kötelezett Bank of England a népszavazási kampányban e figyelmeztetésekkel a bennmaradást pártolók mellé állt. A brexit-tábor több prominens képviselője azonnali távozásra szólította fel a Bank of England kormányzóját, ám Theresa May miniszterelnök szóvivője hétfőn – még Carney bejelentése előtt – közölte, hogy a kormányfőnek töretlen a bizalma a jegybank vezetőjében.
Nemrégiben Carney is visszautasította az őt ért vádakat. A londoni alsóház pénzügyi bizottságának néhány hete tartott meghallgatásán kijelentette: ha a Bank of England egy adott tényezőről megállapítja, hogy az kockázatot jelent a brit gazdaságra, törvényben előírt kötelessége, hogy erre figyelmeztesse a parlamentet és a lakosságot.
A Bank of England a népszavazás óta újabb enyhítési ciklusba kezdett: augusztusban 0,25 százalékos történelmi mélypontra csökkentette alapkamatát a több mint hét évig érvényben tartott 0,50 százalékról, amely szintén mélységi rekord volt. A brit jegybank emellett 435 milliárd fontra (150 ezer milliárd forintra) emelte a mennyiségi enyhítésre fordítható állampapír-vásárlási keretet az addig kihelyezett 375 milliárd fontról.
