A hazai munkabéreknek a nyugat-európai fizetésekhez való felzárkóztatását kezdeményezte a minap Volner János (Jobbik) a miniszterelnöknél, ám a felvetést a politikus szerint Orbán Viktor kioktatón elutasította. Lapunk már számos közgazdászt, szociológust és szakszervezeti vezetőt kérdezett meg a béremelés lehetőségeiről, és szinte mindnyájan úgy gondolták, hogy lenne tere Magyarországon a fizetések emelésének. A szakemberek többsége a járulékok csökkentésében látja a megoldás kulcsát, de a munkaerőhiány is kikényszerítheti a bérek emelkedését. Ezúttal Vámosi-Nagy Szabolcsot, az adóhivatal korábbi elnökhelyettesét kérdeztük a témában.
– Nem a magyar dolgozók hibája, hogy a németek sokkal több pénzt visznek haza, mint ők. Ugyanakkor fontos szempont, hogy nem csak a kormány felelős ezért a helyzetért, a piac és a termelékenység is kiemelt szerepet játszik a bérek alakulásában – hangsúlyozta a szakértő. Hozzátette, a kormány kétféle módon tud igazán közvetlenül hatást gyakorolni a bérekre: az állami alkalmazottak fizetésénél és a minimálbér meghatározásánál, utóbbi erősen függ a munkaadóktól és munkavállalóktól is.
Szerinte a magyarországi egykulcsos adó nem magas, de az alacsony jövedelműek sok pénzét viszi el, ha nincs kiskorú gyermekük. Mint mondta, jelenleg a munkaadónak 128,5 forintjába kerül, hogy 100 forint fizetést adjon az alkalmazottjának. Ebből 15 százalék a személyi jövedelemadó, ami nem túl sok. A 18,5 százalékos járulék azonban igen, jól látható, hogy a társadalombiztosítási költségek miatt alacsony a nettónk. – Az adóterheket tovább kell csökkenteni, és a szociális hozzájárulási adóval kell kezdeni – jelentette ki Vámosi-Nagy Szabolcs. Kiemelte, ez azonban hatással lehet a költségvetés egészére, tehát a parlamentnek el kell döntenie, hogy ha adót csökkent, akkor valahonnan forrást kell kivonnia. Alaposan meg kell fontolni, mert előfordulhat, hogy így majd kevesebb pénz jut utakra, oktatásra, vagy éppen egészségügyre. Ilyen szempontból az ország ugyanúgy működik, mint egy háztartás: ha valamire több jut, akkor egy másik tételre kevesebb.
Az EY adószakértője hangsúlyozta, ideális esetben nincs szükség közvetlen állami beavatkozásra ahhoz, hogy emelkedjenek a bérek; ha növekszik a gazdaság teljesítménye és hatékonysága, a fizetések is javulnak. Erre mostanában mutatkozik némi esély, példaként említette, hogy a Lidlben nemrég bruttó 300 ezer forintért kerestek pénztárost. Hozzátette, ez azzal is összefügghet ugyanakkor, hogy az emelkedő munkaerőhiányt magas bérrel próbálják kompenzálni a cégek.
