Búcsút intenek a letelepedési kötvényeknek?

Rogán Antal és Lázár János sem ismeri a korrupciógyanús program részleteit.

Még az idén kivezetik a letelepedési kötvényeket, a kvóta ügyében tervezett alaptörvény-módosítás azonban – amit a kötvények kivezetése után már a Jobbik is gyorsan megszavazna – nincsen napirenden. Erről beszélt a csütörtöki kormányinfón Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter arra a kérdésre, hogy szavaznának-e újra az alaptörvény-módosításról a letelepedési kötvény kivezetése után, ha azt a Jobbik pontosan ugyanabban a formában terjesztené be jövőre, ahogy kedden a kormány akarta elfogadtatni, azt nyilatkozta: ezt nem tudja megmondani.

Az már szerdán egyértelművé vált, hogy a Fidesz „elengedi” az alaptörvény-módosítást, pedig az érvénytelen népszavazás után ezt tették a kormányzati kommunikáció központi elemévé. Most a kormány inkább felkéri az igazságügy-minisztert, vizsgálja meg, hogy az alkotmányból, a sarkalatos törvényekből, illetve a ratifikált nemzetközi szabályokból milyen következtetések vonhatók le a kötelező betelepítési kvóta ügyében. Emellett várják az ügyben az Alkotmánybíróság (AB) véleményét is. Vagyis ha lehetséges, a kormány a hatályos alaptörvényből vonna le olyan következtetést, ami tiltaná idegen népesség tömeges betelepítését.

Ebben az esetben viszont okkal vethető fel a kérdés, mi szükség volt a majdnem 20 milliárd forintba került népszavazásra, illetve arra, hogy a sokszor emlegetett 3,36 millió ember akaratát az alaptörvényben is rögzítsék.

A letelepedésikötvény-programmal kapcsolatban egyébként teljes zűrzavar van a kormányon belül. Ahogy lapunk csütörtökön megírta, még a kötvényprogramot megalkotó Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter sincs tisztában a konstrukció részleteivel. Csütörtökön a Miniszterelnökséget vezető miniszter Rogán Antallal kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy „ismeri a letelepedési kötvény szabályait, szerintem nem tévedett”. „A letelepedési kötvény ötéves tartózkodást biztosít, a tartózkodási jognak öt év után vége van. Az hogy meghosszabbítható, na persze, hogyha ehhez az állam engedélyt ad” – közölte Lázár János. Ez azonban nem igaz, hiszen az a külföldi, aki magyar letelepedési állampapírba fekteti a pénzét, véglegesnek tekinthető letelepedési engedélyt kap Magyarországon, amely csak nagyon indokolt esetben, például bűncselekmény elkövetése esetén vonható vissza. Nem csak a jogszabályokban, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) honlapján is egyértelműen le van írva, hogy a „letelepedett határozatlan idejű magyarországi tartózkodásra jogosult”. Az ötéves szabály csupán az okmány érvényességi idejére vonatkozik, amelyet automatikusan meg lehet hosszabbítani minden egyes alkalommal. Ez csupán technikai kérdés.

Foghíjas egyeztetés

A letelepedési kötvények gazdasági és nemzetbiztonsági kockázatainak feltárására hivatott vizsgálóbizottság életre hívásáról tárgyalhatnak ma azok a pártok, amelyek eleget tesznek a Jobbik meghívásának. Túl sok szereplő nem lesz, a kormánypártok és az MSZP ugyanis már jelezte, hogy nem megy el az egyeztetésre, a frakciók közül egyedül az LMP ígérte részvételét. Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője korábban azt javasolta, hogy a tervezett vizsgálóbizottságban minden pártból olyan képviselők legyenek, akik rendelkeznek nemzetbiztonsági átvilágítással. Ez biztosítaná, hogy minősített adatokhoz is hozzáférhessenek és a titkosszolgálatok vezetőit is meghallgathassák. (K. M.)