Nem akar tárgyalni a kormánytöbbség arról, miként trükköztek az elmúlt két évben a költségvetéssel. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy kedden a költségvetési bizottság a kormánypárti képviselők szavazataival levette a napirendről az első napirendi pontot, amelyben a 2015-ös költségvetéshez az Eurostattól érkezett bírálatot tárgyalták volna meg. Magyarázatuk szerint azért nem tartják aktuálisnak az európai kritika megtárgyalását, mert az ügy még nincs lezárva. Jó esélye van annak, hogy előre egyeztetett akcióról van szó, hiszen Matolcsy György jegybankelnök meg sem jelent az ülésen, pedig lett volna miről beszélnie.
Az Eurostat a tagországok államadósságát és a költségvetést hiányát vizsgáló jelentésében hazánk kapcsán arról ír, hogy fenntartásai vannak a magyar államadósságról közölt statisztikai adatokkal. Véleményük szerint az Eximbank tartozásait nem a megfelelő helyen számolta el a kormány, de kétségeik vannak a Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné alapítványainak állampapír-vásárlásaival kapcsolatosan is. A helytelen elszámolásnak köszönhetően alacsonyabb lett az államadósság mértéke, mint akkor lett volna, ha helyesen, a kormányzati szektorban számolták volna el az Eximbank adatait. Az Eurostat jelentése szerint jelenlegi is folynak tárgyalások a Központi Statisztikai Hivatallal a hiba korrigálásáról.
Amint arról korábban már írtunk, az európai statisztikai hivatal szerint az Eximbank a kormányzati szektor része, így az államadósságot növelik a pénzintézet adósságai, vagyis a más bankoktól felvett hitelek, valamint a kibocsátott kötvények, kintlevőségek értéke. A kormány szerint viszont a bank különálló intézmény, döntéseire a tulajdonos államnak nincs ráhatása. Bár a pénzintézetnek elvileg export célokat kellene finanszírozni, pénzkihelyezéseik a valóságban gyakran a kormányhoz köthető üzleti körökhöz kapcsolhatók, és semmi közük az exporthoz. Az Eximbank adott például 6,7 milliárd forintot Andy Vajnának, hogy megvegye a TV2-t, és 16 milliárd forintot Garancsi István cégének, a Market Építő Zrt.-nek a Kopaszi-gáti építkezésére.
Amennyiben valóban korrigálni kell az adatokat az Eurostat kívánsága szerint, akkor az Eximbank tevékenysége miatt 2,1 százalékponttal nőhet a tavalyi államadósság GDP-hez viszonyított aránya, és 1,7 százalékponttal a két évvel ezelőtti érték. Mindezek figyelembe vételével nem egy százalékponttal mérséklődne az államadósság, ahogy a kormány számol, hanem csak fél százalék lenne a csökkenés mértéke.
De ezt a fél százalékot is elvinné, ha hasonló logikát követve a jegybanki alapítványok tulajdonában lévő 212,9 milliárd forint értékű állampapírvagyont is figyelembe venné az Eurostat az államadósság számításánál.
Mindez azért lenne különösen kényelmetlen a kormány számára, mert nem tudná teljesíteni a saját maga alkotta törvény előírásait. Az alaptörvény néhány évvel ezelőtti módosításakor ugyanis a kormánypárti többség beszavazta a jogszabályba, hogy ameddig az államadósság nem megy a bruttó hazai termék ötven százaléka alá, addig a GDP-arányos államadósságnak évről évre csökkennie kell, kivéve, ha recesszió van.
