Az ingyenpénz természetesen mindig vonzóbb, mint a hitel – mondta lapunknak a Pályázati Tanácsadók Országos Szövetsége (Pátosz) elnöke. Maróczi Imrét annak kapcsán szólaltattuk meg, hogy a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a hazai kis- és középvállalatok uniós pénztől való függéséről beszélt. Nagy Márton szerint komoly probléma, hogy a vizsgált cégek 70 százaléka kizárólag uniós forrásból fejleszt, más programban vagy hiteltermékben nem is gondolkodik, miközben 35 százalékuk veszteségesen működik. A Pátosz első embere szerint a hagyományos visszatérítendő támogatásoknál kedvezőbb feltételeket kínál az úgynevezett nullás hitel. Ezt a kamatmentes konstrukciót azért hozták létre, hogy segítséget kapjanak azok a kkv-szektorban működő vállalkozások, amelyek eddig kiszorultak a finanszírozásból. A szakember szerint bőven van ilyen piaci szereplőből idehaza, hiszen míg a termelő, feldolgozó cégek előnyt élveznek az uniós pénzhez jutásban, addig a kereskedelemben és a szolgáltatási szektorban működők hátrányt szenvednek.
– Technológiai korszerűsítésben, eszköz- és gépvásárlásban érdekelt a legtöbb cég, illetve telephely-felújításban, üzemcsarnokká fejlesztésben új ingatlanok bevonásával – jegyezte meg Maróczi Imre, hozzátéve, hogy a fejlesztéspolitikai rendszer malmai lassan őrölnek. Mint mondta, az állami pályázati értékelő rendszer felállítása láthatóan időigényes, de a nyári hónapok rendkívül lassú ügyintézése után az ősszel már gyorsul a folyamat. Példaként elmondta, az újabb felhívások közt van olyan, amelyet egy hónap alatt elbíráltak, de a régebbiek közt akadnak olyan márciusi, áprilisi kiírások, amelyeknél még csak most hirdetnek eredményt. A Pátosz elnöke szerint elengedhetetlen, hogy felgyorsuljon a hiánypótlások kezelése, a beadványok elbírálása, különben aligha teljesülhet a Miniszterelnökség 1600–1700 milliárd forintos éves kifizetési terve. A pályázati tanácsadó abban is egyetért a jegybank alelnökével, hogy kútba dobott pénz a veszteséges cégek európai uniós forrásból való fenntartása. Helyettük azoknak a kisvállalkozásoknak kell lehetőséget adni, amelyek képesek kitörni, akár a külpiacokra is versenyképesen termelni.
A Magyar Nemzeti Bank arra is rávilágított, hogy a kormány bár stratégiai partnerként tekint a kkv-szektorra, a legkisebb szereplők alig jutnak uniós támogatáshoz. A mikrovállalkozások kapják az összes forrás 7, a kisvállalkozások pedig a 26 százalékát. Maróczi Imre szerint ez nem a véletlen műve, hiszen a mikrocégek kevésbé hatékonyak és jóval kockázatosabbak, mint nagyobb társaik. Míg egy 3-4 fős cégnél sok esetben azt is kézzel végzik el, amit másutt gépekkel, egy 10-15 fős vállalkozásnak már lehet kapacitása pénzügyre, jogra, értékesítésre és marketingre is. A szakember szerint a legkisebb szereplőknek nagy lökést adhat az a 4-5 millió forint, amihez átlagosan mikrohitel-konstrukción belül jutnak, de a nagyobb megrendelésekért így is hiába állnak sorba, nem tudnak versenyezni a 80-100 millió forintos árbevételű cégekkel.
A jegybank egyébként arra is figyelmeztette a Miniszterelnökséget, hogy az uniós támogatások ingadozása plusz-mínusz 0,5 százalékkal is hatással lehet a GDP-növekedésre, ezért fel kell készülni arra, hogy már 2018 után jóval kevesebb brüsszeli pénz csapódhat le a magyar gazdaságban.
