A Magyar Nemzeti Bank arra is rávilágított, hogy a kormány bár stratégiai partnerként tekint a kkv-szektorra, a legkisebb szereplők alig jutnak uniós támogatáshoz. A mikrovállalkozások kapják az összes forrás 7, a kisvállalkozások pedig a 26 százalékát. Maróczi Imre szerint ez nem a véletlen műve, hiszen a mikrocégek kevésbé hatékonyak és jóval kockázatosabbak, mint nagyobb társaik. Míg egy 3-4 fős cégnél sok esetben azt is kézzel végzik el, amit másutt gépekkel, egy 10-15 fős vállalkozásnak már lehet kapacitása pénzügyre, jogra, értékesítésre és marketingre is. A szakember szerint a legkisebb szereplőknek nagy lökést adhat az a 4-5 millió forint, amihez átlagosan mikrohitel-konstrukción belül jutnak, de a nagyobb megrendelésekért így is hiába állnak sorba, nem tudnak versenyezni a 80-100 millió forintos árbevételű cégekkel.
A jegybank egyébként arra is figyelmeztette a Miniszterelnökséget, hogy az uniós támogatások ingadozása plusz-mínusz 0,5 százalékkal is hatással lehet a GDP-növekedésre, ezért fel kell készülni arra, hogy már 2018 után jóval kevesebb brüsszeli pénz csapódhat le a magyar gazdaságban.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!