– Ugyanazt a bejelentési kötelezettséget kellene előírni a magánlakások bérbeadóinak, mint amilyet a szállodáknak kell teljesíteni. Nemrég kidolgozott javaslatunk azt is tartalmazza, hogy a bérlakásokat rövid távon ne lehessen kiadni. Azt is szeretnénk, hogy társasházak esetében a többi tulajdonos hozzájárulása is szükséges legyen – mondta lapunknak a Magyar Szállodák Szövetségének elnöke. Niklai Ákos azzal kapcsolatban nyilatkozott a Magyar Nemzetnek, hogy egy tanulmányból nemrég kiderült, 2010 és 2015 között Budapesten megduplázódott a közösségi szálláshely-kapacitás. Az Airbnb felületén mért vendégforgalom mintegy hatszorosára emelkedett, a fővárosban körülbelül 9 ezer hirdetés érhető el. A BDO könyvvizsgáló cég elemzése szerint Budapesten a szabadidős turisták jelentős aránya miatt a közösségi szálláshelyek komoly konkurenciát jelentenek a középkategóriás hoteleknek, vendégeket vonnak el a szállodáktól, ennek a szállásadók és érdekképviseleti szerveik rendszeresen hangot is adnak.
A szállodaszövetség elnöke ugyanakkor azt is elmondta, a jelenség pozitív következményeivel is tisztában vannak. Mivel összességében így több a vendég, az ország ismertebbé kezd válni a külföldiek körében, emelkedik a turisták száma.
Szerinte ettől függetlenül egységes szabályozásra van szükség. A szövetség álláspontja az, hogy mivel jelentős az engedéllyel nem bíró lakások aránya a foglalási oldalakon, magas az adóelkerülés aránya. Ezért elő kellene írni a szolgáltatónak, hogy kizárólag megfelelő papírokkal bíró lakásokat lehessen kiadni, a honlapjukon tüntessék fel az engedély számát, rendszeresen szolgáltassanak adatokat az önkormányzatoknak, az adóhivatalnak a lakásokban megfordult vendégek, éjszakák számáról, illetve a lakástulajdonosok részére átutalt díjakról. Pontosan úgy, ahogy azt a hagyományos hotelek teszik. Ezen kívül – hasonlóan a nemzetközi példákhoz – a rövid távú bérbeadásnál limitálni kellene a napok számát, maximum százhúsz napban.
Egy szállodában, legyen az húsz-, ötven- vagy százszobás, számos műszaki, biztonsági és más hatósági előírásnak kell megfelelni az üzemeltetési szabályokkal együtt, míg egy lakóépület üzemeltetésénél nincsenek ilyen kötöttségek. Pedig Niklai Ákos szerint egyre több az olyan társasház, ahol az összes lakást meghirdették valamilyen szállásmegosztó oldalon, és egyebek között portaszolgálat, takarítás is jár hozzá. Gyakorlatilag hotelként működik, csak éppen az arra vonatkozó szabályok nélkül. Mivel a fővárosban lakásonként és éjszakánként 25–40 ezer forintos, vagy annál magasabb árat is el lehet érni, javasolják a jelenlegi szobánkénti 32 ezer forintos éves átalányadó mértékének felülvizsgálatát Budapesten.
A könyvvizsgáló tanulmánya szerint Budapesten a közösségi szálláshelyeken tavaly 2,2 millió vendégéjszakát regisztráltak, a szállodákban közel nyolcmilliót. A számok alapján tehát a piac húsz százaléka dinamikusan növekvő arányban a közösségi portálokon értékesített magánszálláshelyeken realizálódik. Nem csoda, ha ezek után egyes szállodai szereplők a feketézés, adóelkerülés miatt támadják a közösségi szolgáltatókat. A hírek szerint ez nem marad válasz nélkül az Airbnb részéről, és úgy tűnik, hogy számlaadási kötelezettséget ír elő a lakástulajdonosok számára. Korábban beszámoltunk róla, hogy több belvárosi társasházban is a lakók elérték, hogy betiltsák a szolgáltatást. Ha ez a folyamat nem áll meg, csökkenhetnek az albérletárak.
