A pesszimistább elemzőknek lett igazuk, akik a gazdasági növekedés lassulását jelezték előre. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az idei harmadik negyedévben 2 százalékkal bővült csak a gazdaság az előző év hasonló időszakhoz képest. (Az előző negyedévben még 2,6 százalékos volt az éves növekedés üteme.) Bár részletes adatokat csak később közöl a KSH, annyit már tudni lehet, hogy az ipar stagnálása és az építőipar egyelőre még gyenge teljesítménye aligha támogatta a növekedést. A nyári nem túl meleg időjárás azonban kedvezett a mezőgazdaságnak, és úgy tűnik, hogy a piaci szolgáltatások ágazatba besorolt cégek is növekedni tudtak. Ez utóbbi esetében nagy szerepe van a lakossági fogyasztás felfutásának.
Úgy tűnik, hogy egyfajta váltáson megy keresztül a magyar gazdaság, miután az ipari termelésben nem történt jelentősebb kapacitásbővülés, és nem érkezett új szerepelő, újabb autógyártó az országba. Emiatt az ipar nem képes akkora bővülésre, amely hozzájárulhatna a magyar GDP növekedéséhez. Ezt a szerepet a fogyasztás veheti át szépen lassan, azonban korántsem olyan mértékben, ahogyan az ipari termelés tette, mivel a bérek nagyobb mértékű emelkedésére van szükség ahhoz, hogy növekedhessen az elkölthető jövedelem. Ráadásul az EU-s támogatások nehézkesebb lehívása is megmutatkozik a lassuló növekedési statisztikákban.
Továbbra is azt látni a hazai gazdaságban, hogy a növekedésnek alig vannak belső erőforrásai, és a GDP-bővüléshez leginkább a német autógyártók és az Európai Uniótól érkező pénzügyi támogatások járulnak hozzá.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint jelentős volt a szórás az előrejelzők között, ami jól mutatja a bizonytalanságot (1,5-3,6 százalék közötti várakozások születtek). Negyedéves összevetésben a gazdaság 0,2 százalékkal tudott bővülni. „A lassuló növekedés többé-kevésbé várható volt, látva az elmúlt negyedév havi rendszerességgel közzétett adatait. Ezekből tudunk ugyanis csak egyelőre következtetni, hogy pontosan mi is hajtotta a növekedést, hiszen a részletes adatokat a KSH csupán december elején teszi majd közzé” – mondta az elemző. Virovácz Péter szerint miután az ipar teljesítménye stagnált, és az építőipar visszafogta a növekedést, a fogyasztás maradhatott az elsődleges húzóerő a gazdaságban, szerepe még jelentősebb lehetett a növekedésben, mint korábban. Eközben a gyengélkedő ipar miatt vélhetően a nettó export növekedési hozzájárulása mérséklődhetett az előző negyedévhez képest. „A beruházások tekintetében továbbra sem számítunk fordulatra, ugyanis a tavalyi évi magas bázis (uniós forráslehívás) miatt a GDP-növekedéshez való hozzájárulás negatív maradhatott” – tette hozzá. Mivel az ING előrejelzésénél kedvezőtlenebbül alakult a tényadat, ezért a korábban előrejelzett 2,3 százaléknál várhatóan mérsékeltebb lehet az idei év átlagos teljesítménye, hacsak nem tud a GDP-növekedés 3 százalék feletti teljesítményt hozni az utolsó negyedévben. Ehhez viszont jelentős beruházásbővülésre és az ismét erőre kapó iparra lenne szükség, megtámogatva kormányzati kiadásbővüléssel.
