Agrár- és vidékfejlesztésre ez év első félévében összesen 366,4 milliárd forintot fizettek ki, 8 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában – derül ki az agrártárca és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) adataiból. Az agrártámogatások zöme, 225 milliárd forint továbbra is közvetlen termelői támogatás volt, ami 14,4 milliárddal nagyobb a tavalyi első félévihez képest. A közvetlen támogatások jogcímein megvalósult 57,8 milliárd forint kifizetés pedig a múlt évi összeget 14,5 milliárd forinttal haladta meg. A két említett kifizetési többlet összesen 28,9 milliárd forint.
Ennél is több azonban az a mínusz 33,4 milliárd, amennyivel kevesebbet a vidék fejlesztését célzó és halászati programokra fordítottak – 76 milliárd forintot – az előző évihez képest. A különbözet 4,5 milliárd forint és negatív előjelű. A 8 milliárdos csökkenés másik fele – 3,5 milliárd – a piac szabályozásáért felelős piaci és egyéb támogatások kifizetéseinek 7,5 milliárdra történt megcsappanásából tevődik össze. Utóbbi 3,5 milliárd és a fent említett 33,4 milliárd forint összesen csaknem 40 milliárd. Ez azért fontos, mert hiába is volt növekedés egyéb jogcímen, a piaci és a vidékfejlesztési támogatások kifizetése együttesen akkor is ennyivel csökkent.
Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások keretében idén az első félévben kifizetett összeg 79,5 százaléka, 291,3 milliárd forint európai uniós forrásból, 20,5 százaléka, 75,1 milliárd forint pedig a hazai költségvetésből származott – hívták fel a figyelmet az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) kutatói. Véleményük szerint a vidékfejlesztési és halászati programok támogatási kifizetéseinek csökkenése részben abból adódik, hogy a vidékfejlesztési és halászati programok az új hétéves tervezési és programozási ciklusban módosultak, a korábbi Darányi Ignác Vidékfejlesztési Programot a Vidékfejlesztési Program váltotta fel. Az új tervezési ciklusban pedig a 2014–2020-as Vidékfejlesztési Programra csak 2016 második negyedévében kezdődtek meg a kifizetések. Összességében 74,2 milliárd forintot juttattak el a kedvezményezettekhez június végéig. A 2007–2013-as programozási időszak Halászati Operatív Programjának intézkedéseire ugyanakkor ez év első felében is folyósítottak támogatást, összesen 1,8 milliárd forintot, ami az előző évi támogatási összeg több mint kétszerese. Ebből a kettő kifizetésből jön össze a korábban már említett, vidék fejlesztését célzó és halászati programokra fordított 76 milliárd forint. Ezzel szemben – emlékeztettek – az előző év azonos időszakában a Darányi Ignác Vidékfejlesztési Program keretében gördülékenyen haladtak a folyósítások, összességében 108,6 milliárd forint összegben.
Az elemzők rámutattak arra is, hogy a Magyar Halgazdálkodási Operatív Programra tavaly és idén sem történt kifizetés az első félévben. Ez a kezdetek nehézségeit mutatja, mivel a 2007–2013-as programozási időszakhoz köthető Halászati Operatív Program helyett a kedvezményezettek már a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program keretében igényelhetnek támogatást az új ciklushoz kapcsolódóan. A források háttere sem ugyanaz: míg előbbit az Európai Halászati Alapból nemzeti hozzájárulással kiegészítve finanszírozták, utóbbi európai uniós alapja az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra módosult, de a hazai költségvetésből történő kiegészítés továbbra is megmaradt.
A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program célja a biodiverzitás megőrzése, esetlegesen növelése s a környezetterhelés csökkentése. Mindezt alternatív energiák használatával, a hagyományos tógazdasági haltermelés versenyképességének növelésével, az intenzív és innovatív precíziós haltermelés fejlesztésével, a halfeldolgozás és a konyhakész halkészítmények gyártásának támogatásával, a hazai halfogyasztás növelésével kívánják elérni. Ehhez kapcsolódik a halgazdálkodás szereplői közötti vertikális és horizontális együttműködés, illetve a kutatás és a tudástranszfer támogatása. A program keretében viszont még nem írtak ki pályázati felhívást 2016. június 30-ig, így kifizetés sem történhetett az első félévben.
A kutatók szerint a piaci és egyéb támogatások kifizetéseinek csökkenését – a támogatási keretből kifizetett 7,5 milliárd az előző évinek a 68,7 százaléka – főként az agrárpiaci támogatások közül az uniós forrásból finanszírozott belpiaci intézkedések hozzávetőlegesen 45 százalékos mérséklődése okozta. A számottevő csökkenés hátterében a belpiaci intézkedések közül a borászati ágazat támogatásának jelentős, 81,8 százalékos zuhanása állt. A kiegészítő nemzeti támogatással működő programok nemzeti részére ugyanis az előző évi kifizetésnél 14,3 százalékkal kevesebb, 4,2 milliárd forint támogatási összeget fizettek ki idén az első hat hónapban a hazai költségvetésből, külpiaci intézkedésekre pedig a tavalyihoz hasonlóan idén sem történt kifizetés.
