Lassan már tényleg mindenki dolgozik

Bő félmillióval több ember van jelen ma a munkaerőpiacon, mint tíz évvel ezelőtt.

Bodacz Péter
2016. 11. 29. 15:57
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az elmúlt hat évben komoly lépéseket sikerült tenni a teljes foglalkoztatottság felé, ám a cél még messze van – mondta lapunk megkeresésére Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaerő-piaci adataira reagálva.

A KSH ma közzétett gyorsjelentései szerint az augusztus–októberi időszakban tovább csökkent a munkanélküliség: a ráta 4,7 százalékon állt az egy hónappal korábbi 4,9 százalék után. A munkanélküliek száma egy év alatt 71 ezerrel 219 ezerre csökkent a 15-74 éves korosztályban. A foglalkoztatottak létszáma a vizsgált időszakban 4,4 millió volt, 138 ezerrel több mint egy évvel korábban. Az előző három hónapos időszakban 4,39 millióan voltak állásban. Az európai uniós összehasonlításokban alapul vett 15–64 éves korcsoportban a foglalkoztatási rátája 2,5 százalékponttal 67,4 százalékra emelkedett.

Suppan Gergely kifejtette, a tendencia alapvetően kedvező, hiszen míg 2006-ban a gazdaságilag inaktívak – azaz a munkaerőpiacon semmilyen formában meg nem jelenők –tábora 3,6 millió főt számlált, addig ma 2,9 millió emberről beszélhetünk. Magyarán – figyelembe véve a népességfogyást is – 

bő félmillió emberrel több jelenik meg a munkaerőpiacon dolgozóként vagy munkanélküliként, mint tíz évvel ezelőtt.

Sokan a 4-5 százalékos munkanélküliségi rátára hivatkozva már teljes foglalkoztatottságról beszélnek, ám szerencsésebb a gazdaságilag aktívak teljes népességen belüli arányát alapul venni. A jelenlegi, 67 százalékos aktivitási ráta a korábbi évekhez képest jó eredmény, de teljes foglalkoztatottságról valójában 70-72 százalékos szinttől érdemes beszélni – húzta alá az elemző.

Kitért arra is, a közfoglalkoztatotti tábor 11 ezres csökkenése arra utal: megindult az elsődleges munkaerőpiac felé való áramlás. Ráadásul nem csak az idényjellegű munkáknál, hanem minden ágazatban nőtt a foglalkoztatottság. Várakozásai szerint idén 5,3 százalékra csökkenhet az átlagos munkanélküliségi ráta a tavalyi 6,8 százalékról,

jövőre pedig 5 százalék alá mérséklődhet a mutató.

– A foglalkoztatottak számának növekedése kizárólag annak köszönhető, hogy az elsődleges munkaerőpiacon 148 ezer új munkahely keletkezett egy év alatt, ami a gazdaság igen erős munkahelyteremtő képességét tükrözi – emelte ki Suppan, megjegyezve: a külföldön dolgozók létszáma ezerrel nőtt egy év alatt, ami lassulást jelent az előző évekhez képest. A mezőgazdaságban 11 ezer, a feldolgozóiparban 48 ezer, az építőiparban 8,2 ezer, a szolgáltatási ágazatokban 52,5 ezer, ezen belül a piaci szolgáltatások területén 35,4 ezer új munkahely keletkezett – ismertette.

###HIRDETES2###

A szakértő hozzátette: a foglalkoztatás dinamikus növekedése gazdasági élénkülést tükröz, így a GDP növekedése a negyedik negyedévben újra gyorsulhat. A foglalkoztatás és a reálbérek kiemelkedő növekedése pedig a fogyasztás és a lakossági beruházások további gyorsulását támogatja. A foglalkoztatás ütemének növekedését a közeljövőben ugyanakkor fékezheti az egyre több ágazatban jelentkező szakemberhiány, ami azonban segítheti a köztisztviselői állomány tervezett csökkentését, így a munkaerőpiac szerkezete kedvező irányba mozdulhat – közölte.

A KSH adataival kapcsolatban Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője az MTI-nek kiemelte, hogy az augusztusban és szeptemberben látott stagnálást követően októberben újra csökkent a munkanélküliségi ráta. A jelentős csökkenés mellett az aktivitási ráta emelkedett, és elérte a 61,6 százalékot, ami új csúcsnak számít – tette hozzá. A közmunkaprogramban résztvevők, illetve a külföldön munkát vállalók száma érdemben nem változott, így vélhetően az elsődleges munkaerőpiac szívhatta fel a munkanélkülieket.

A vezető elemző szerint a munkaerőpiac még feszesebbé válhat jövőre, az átlagos munkanélküliségi ráta 5 százalék alatt maradhat. A munkanélküliségi ráta az idén 5,2 százalék lehet, jövőre pedig 4,5 százalék körül alakulhat, ha folytatódik az idén látott tempó. Azonban nagy kérdésnek nevezte, hogy a gazdaság miként tud alkalmazkodni a bejelentett minimálbér és garantált bérminimum emeléséhez, így az előrejelzési bizonytalanság megnőtt a 2017-es évre vonatkozóan – tette hozzá.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.