Lassan már tényleg mindenki dolgozik

Bő félmillióval több ember van jelen ma a munkaerőpiacon, mint tíz évvel ezelőtt.

Az elmúlt hat évben komoly lépéseket sikerült tenni a teljes foglalkoztatottság felé, ám a cél még messze van – mondta lapunk megkeresésére Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaerő-piaci adataira reagálva.

A KSH ma közzétett gyorsjelentései szerint az augusztus–októberi időszakban tovább csökkent a munkanélküliség: a ráta 4,7 százalékon állt az egy hónappal korábbi 4,9 százalék után. A munkanélküliek száma egy év alatt 71 ezerrel 219 ezerre csökkent a 15-74 éves korosztályban. A foglalkoztatottak létszáma a vizsgált időszakban 4,4 millió volt, 138 ezerrel több mint egy évvel korábban. Az előző három hónapos időszakban 4,39 millióan voltak állásban. Az európai uniós összehasonlításokban alapul vett 15–64 éves korcsoportban a foglalkoztatási rátája 2,5 százalékponttal 67,4 százalékra emelkedett.

Suppan Gergely kifejtette, a tendencia alapvetően kedvező, hiszen míg 2006-ban a gazdaságilag inaktívak – azaz a munkaerőpiacon semmilyen formában meg nem jelenők –tábora 3,6 millió főt számlált, addig ma 2,9 millió emberről beszélhetünk. Magyarán – figyelembe véve a népességfogyást is – 

bő félmillió emberrel több jelenik meg a munkaerőpiacon dolgozóként vagy munkanélküliként, mint tíz évvel ezelőtt.

Sokan a 4-5 százalékos munkanélküliségi rátára hivatkozva már teljes foglalkoztatottságról beszélnek, ám szerencsésebb a gazdaságilag aktívak teljes népességen belüli arányát alapul venni. A jelenlegi, 67 százalékos aktivitási ráta a korábbi évekhez képest jó eredmény, de teljes foglalkoztatottságról valójában 70-72 százalékos szinttől érdemes beszélni – húzta alá az elemző.

Kitért arra is, a közfoglalkoztatotti tábor 11 ezres csökkenése arra utal: megindult az elsődleges munkaerőpiac felé való áramlás. Ráadásul nem csak az idényjellegű munkáknál, hanem minden ágazatban nőtt a foglalkoztatottság. Várakozásai szerint idén 5,3 százalékra csökkenhet az átlagos munkanélküliségi ráta a tavalyi 6,8 százalékról,

jövőre pedig 5 százalék alá mérséklődhet a mutató.

– A foglalkoztatottak számának növekedése kizárólag annak köszönhető, hogy az elsődleges munkaerőpiacon 148 ezer új munkahely keletkezett egy év alatt, ami a gazdaság igen erős munkahelyteremtő képességét tükrözi – emelte ki Suppan, megjegyezve: a külföldön dolgozók létszáma ezerrel nőtt egy év alatt, ami lassulást jelent az előző évekhez képest. A mezőgazdaságban 11 ezer, a feldolgozóiparban 48 ezer, az építőiparban 8,2 ezer, a szolgáltatási ágazatokban 52,5 ezer, ezen belül a piaci szolgáltatások területén 35,4 ezer új munkahely keletkezett – ismertette.

###HIRDETES2###

A szakértő hozzátette: a foglalkoztatás dinamikus növekedése gazdasági élénkülést tükröz, így a GDP növekedése a negyedik negyedévben újra gyorsulhat. A foglalkoztatás és a reálbérek kiemelkedő növekedése pedig a fogyasztás és a lakossági beruházások további gyorsulását támogatja. A foglalkoztatás ütemének növekedését a közeljövőben ugyanakkor fékezheti az egyre több ágazatban jelentkező szakemberhiány, ami azonban segítheti a köztisztviselői állomány tervezett csökkentését, így a munkaerőpiac szerkezete kedvező irányba mozdulhat – közölte.

A KSH adataival kapcsolatban Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője az MTI-nek kiemelte, hogy az augusztusban és szeptemberben látott stagnálást követően októberben újra csökkent a munkanélküliségi ráta. A jelentős csökkenés mellett az aktivitási ráta emelkedett, és elérte a 61,6 százalékot, ami új csúcsnak számít – tette hozzá. A közmunkaprogramban résztvevők, illetve a külföldön munkát vállalók száma érdemben nem változott, így vélhetően az elsődleges munkaerőpiac szívhatta fel a munkanélkülieket.

A vezető elemző szerint a munkaerőpiac még feszesebbé válhat jövőre, az átlagos munkanélküliségi ráta 5 százalék alatt maradhat. A munkanélküliségi ráta az idén 5,2 százalék lehet, jövőre pedig 4,5 százalék körül alakulhat, ha folytatódik az idén látott tempó. Azonban nagy kérdésnek nevezte, hogy a gazdaság miként tud alkalmazkodni a bejelentett minimálbér és garantált bérminimum emeléséhez, így az előrejelzési bizonytalanság megnőtt a 2017-es évre vonatkozóan – tette hozzá.