Az elnök arról is beszélt, hogy jövőre több európai uniós forrásból is számíthat támogatásra a szolárszektor, a pályázatok részletei azonban egyelőre nem ismertek. Erről szakmai körökben azt állítják, hogy az uniós pénzek megszerzésére már a kormányközeli körökben is készülnek. Lapértesülések szerint egyszerre négy új társaságot is bejegyeztek például a Sánta János érdekkörébe tartozó, a trafiktörvény kedvezményezettjei közé sorolt, dohánykereskedelemmel foglalkozó Continental-csoport központi címén. A 3-3 millió forint törzstőkével alapított vállalkozások fő profilja a villamosenergia-termelés, ami elüt a csoportétól. A Lázár János kancelláriaminiszter dohányügyi tanácsadójaként számon tartott Sánta János birodalmának eddigi tagjai ugyanis döntően a dohányágazatban ténykednek. Az újonnan alapított kft.-k a Solarbeam, Solarbelt, Solarbird és Solardeck névre lettek keresztelve. Lapunk a napenergia-üzletben való megjelenéssel kapcsolatban korábban megkereste a Continental-csoportot, ám kérdéseinkre nem kaptunk választ a vállalattól.
Ugyancsak az iparágból származó információink szerint a kormányzati hátszelű szolárcégek az elkövetkező években szinte bizonyosan tetemes bevételre tehetnek szert. A kormány ugyanis állami és önkormányzati megrendelések formájában a napenergia-iparban osztaná szét az elkövetkező években az egyes operatív programokban elkülönített több száz milliárd forint uniós forráshoz hasonlóan annak a mintegy kilencvenmilliárd forint vissza nem térítendő támogatásnak a jelentős hányadát is, amelyet eredetileg a lakosság kapott volna a lakások energetikai korszerűsítésére az Európai Uniótól. Ennek a keretnek az átcsoportosítását azonban egyelőre nem hagyta jóvá Brüsszel.
Szakértők úgy vélik: a befektetések megtérülése a naperőművek esetében az uniós támogatásoktól függetlenül is szinte garantált, miután a mostani kötelező áramátvételi rendszert (kát) januártól felváltó zöldenergia-termelési és -támogatási rend, az úgynevezett metár is előírja az ilyen erőművekben termelt villamos energia kiemelt áron történő felvásárlását a helyi áramszolgáltatóknak. Míg az erőművi átlagár kilowattóránként 15-20 forint körül mozog, addig a napenergiával előállított áramért a szolgáltatóknak 31,77 forintot kell fizetniük, s ez az átvételi ár az új szabályok szerint januártól minden évben növekszik majd legalább az infláció mértékével. Így a szolárbefektetéseknél könnyen elérhető az évi legalább 10 százalékos hozam. Vagyis átlagosan tíz év alatt megtérül a többnyire huszonöt évig működőképes naperőművek telepítése. Ezért hosszú távon kifejezetten vonzó üzletágról van szó, miután a kormány az erőműveknek huszonöt évig garantálja is a napcellákkal termelt villamos energia átvételét. A zöldáram-felvásárlás többletköltségeit pedig továbbra is az ipari fogyasztókkal fizetteti meg a kabinet. Emellett a naperőművek telepítése elé nem állít a kormány olyan adminisztratív korlátokat, mint a szélerőművek esetében.
