Nem várt akadályok tornyosulnak Romániában a svájci frankban felvett hitelek kivezetése előtt, amit pedig a parlament ellenszavazat nélkül szavazott meg. A bukaresti szakértői kormány megtámadta az alkotmánybíróságon a jogszabályt, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéskötéskor érvényes árfolyamon váltsák át lejre a frankkölcsönöket. A Dacian Ciolos vezette kabinet eredetileg „szociális intézkedésként” támogatta a törlesztésre képtelen magánszemélyeknek nyújtandó kedvezményt, a parlament azonban törölte a tervezetből azt az előírást, hogy csak a jövedelmük 50 százalékánál nagyobb törlesztőrészletet fizető frankhitelesek legyenek jogosultak az előnyös konverzióra. Kikerült a végleges törvényszövegből az a feltétel is, amely a 250 ezer franknál kisebb hitelekre korlátozta volna a rendelkezés hatályát.
A miniszterelnök közölte: kormánya nem azért emelt alkotmányossági kifogást, mert nem ért egyet a jogszabállyal, hanem mert szerinte a törvény gyakorlatba ültetése előtt tisztázni kell bizonyos „alkotmányos sebezhetőségeket”. Ciolos elmondta, nem szeretnék, ha a hitelátváltásnak nem az adósságcsapdába került hitelesek, hanem a frank árfolyamával spekulálók lennének a haszonélvezői. – A svájci frankban eladósodott több tízezer hiteles közül kétszázan 250 ezer franknál nagyobb kölcsönt vettek fel, összesen 1 milliárd lej (222 millió euró) értékben. Ehhez képest az összes frankhitel ötmilliárd lejre rúg – jelentette ki a technokrata kabinet feje, hozzátéve: nem szeretnék, ha a kereskedelmi bankok azután támadnák meg a törvényt a taláros testületnél, hogy már hatályba lépett.
A kormányfő bejelentése után az adósok számára előnyös hitelátváltást határozottan ellenző Román Nemzeti Bank (BNR) igyekezett hangsúlyozni, hogy a jogszabály tulajdonképpen a spekulánsokat hozza kedvező helyzetbe. A jegybank feltárta, hogy az 51 ezer romániai frankhiteles közül negyven banki ügyfelet tartanak nyilván, aki egymillió franknál nagyobb összegű hitelt vett fel, további kétszáz hiteles pedig 0,5 és 1 millió frank közötti összeget kölcsönzött pénzintézetektől. Azt már Eugen Radulescu, a BNR pénzügyi stabilitásért felelős igazgatója hozta nyilvánosságra, hogy egy kereskedelmi bank ügyfele azért igényelt egymillió frankos kölcsönt, hogy részvényeket vásároljon a Transelectrica állami áramszolgáltatónál. Amúgy a központi bank szerint a „történelmi árfolyamon” való lejre váltás nyomán 1,2 milliárd eurós veszteséget szenvednének el a bankok, az intézkedés továbbá kamatemelésekhez vezethet, és megingathatja a lej árfolyamát.
Gazdasági elemzők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az eljárás diszkriminatív, mivel nem vonatkozik az egyéb devizában felvett kölcsönt törlesztő hitelesekre – köztük arra a 360 ezer banki ügyfélre, aki euróban igényelt hitelt, összesen 9,5 milliárd euró értékben. Emilian Duca bukaresti közgazdász azonban úgy látja, hogy a hitelátváltást elősegítő jogszabállyal a román parlament jogosan sietett a bajba jutott adósok segítségére, annál is inkább, mivel a pénzintézetek évekkel ezelőtt túlságosan nagy reklámot csaptak a frankhiteleknek. Az adósok törlesztőrészlete pedig mára az eredeti háromszorosára rúg.
Közben nem jó hír a romániai eladósodottak számára az sem, hogy az alkotmánybíróság részben alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította azt a jogszabályt, amely lehetővé teszi, hogy a hiteles önként átadja a banknak az ingatlanát, és ezzel megszabaduljon a teljes adósságától. Az elsétálási törvény alkalmazását az azt ellenző bankoknak úgy sikerült megtorpedózniuk, hogy beperelték a hitelcserét kérő ügyfeleiket, majd közel ötszáz alkotmányossági kifogást emeltek a jogszabály ellen. A bukaresti bírói testület megállapította, hogy sérti az alaptörvényt az a kitétel, amely az ingatlan értékvesztését is a kockázatmegosztás indokai közé sorolja. Ugyanakkor a törvény számos más rendelkezésének alkotmányosságát csak azzal a feltétellel fogadták el az alkotmánybírák, ha a bíróság ellenőrzi, hogy a szerződésszerű teljesítést olyan körülmények akadályozzák-e, amelyeket a hitelfelvételkor nem lehetett előre látni. Az elsétálás akadályoztatásával magyarázható, hogy a jogszabály idén májusban történt kihirdetése óta mindössze négyezren éltek ezzel a lehetőséggel.
