Az elmúlt években szemléletváltás kezdődött a vállalkozók körében, de sokan továbbra is a kapcsolati rendszerben látják az érvényesülés kulcsát – nyilatkozta lapunknak a gyorsan fejlődő és nemzetközileg sikeres cégek együttműködéséből kialakult Bridge Budapest vezetője. Pistyur Veronikával azzal kapcsolatban beszélgettünk, hogy a vállalkozások szemléletformálásában elért eredményekért a napokban elnyerte a Central European Startup Awards legbefolyásosabb női vezetőnek járó elismerését. Mint kifejtette, a Bridge Budapest közel négy évvel ezelőtt azzal a céllal jött létre, hogy meggyőzze a hazai fiatalokat arról, ha van egy jó ötletük, rengeteg munkával, az új technológiák, a globális piac és üzleti megoldások alkalmazásával, no meg némi szerencsével akár Magyarországról indulva is jelentős eredményeket lehet elérni a világban, amit igazol a szervezet létrehozóinak – a Prezinek, a LogMeInnek vagy a Ustreamnek – a példája is.
– Amikor elkezdtük a munkát, azt tapasztaltuk, hogy a fiatal, 20–35 év közötti vállalkozók 91 százaléka a vállalkozói mentalitás szempontjából teljesen passzív volt, míg ma ez az arány már csak 56 százalék. Ez a szám is igen magas, de egyértelműen látszik, hogy van eredménye a munkánknak, és érdemes folytatni – fogalmazott Pistyur Veronika, hozzátéve: néhány évvel ezelőtt a jelenleginél általánosabb volt a cinizmus, a frusztráció, a kishitűség, amely igen nagy fokú passzivitást, a kezdeményezőkészség teljes hiányát eredményezte. A kérdés 26 évvel a rendszerváltás után is még az, hogy az emberek érzik-e a munkájuk értelmét, elhiszik-e, hogy lehet a tudásnak és a teljesítménynek is értéke az érvényesülésben. Ebben sikerül katalizátorként eredményeket felmutatnia a Bridge Budapestnek – tette hozzá.
Arra a felvetésünkre, hogy a hazai cégek sokszor a magas adókra, járulékokra, az óriási bürokráciára és a korrupcióra panaszkodnak, Pistyur Veronika kifejtette: bizonyára jogos a kedvezőtlen vállalkozói környezetre panaszkodni, de nálunk sem rosszabb a helyzet, mint Európa legtöbb országában. Szavai szerint nagyobb gondot jelent, hogy a legtöbb ágazatban az élet-halál harc dominál, ami sokszor kifogásolható eszközök használatára készteti a szereplőket. Ehelyett – emelte ki – szerencsésebb volna, ha a rivalizálás mellett az együttműködés és az egymástól tanulás is megjelenne, de igencsak hiányzik a közép- és hosszú távú tervezési készség, valamint a piacismeret is. Ezen a téren ugyanakkor már vannak pozitív példák; a Bridge Budapest korábbi ösztöndíjasai például önként osztják meg tapasztalataikat egymással és a friss ösztöndíjasokkal is. (A szervezet ösztöndíjprogramjában eddig közel harmincan vettek részt. A sikeres jelentkezők a Szilícium-völgyben, Tel-Avivban és a Távol-Keleten nyertek betekintést már befutott startupvállalkozások munkájába. Újabban pedig a már stabil lábakon álló, de még indulónak számító garázscégeknél tölthetnek el hat hónapot tanulás, tapasztalatszerzés céljából.)
Az alkalmazkodókészség – hangsúlyozta – azért is nélkülözhetetlen a startupok világában, mert rendkívül nagy a bukások aránya. – Ezt természetesnek tekintjük, a sikertelen projektek ugyanakkor rendkívül fontos tapasztalatokkal szolgálnak, amelyeket érdemes hasznosítani. Ebből indulnak ki az ötletek kidolgozását finanszírozó magánszemélyek, cégek, kockázati alapok is – fogalmazott a Bridge Budapest vezetője, megjegyezve: sok ötlet nem azért bukik meg, mert rossz, hanem mert a részletek kidolgozásáért felelős csapat munkája nem megfelelő.
