Nem bíznak a nyugdíjban a fiatalok

Egyelőre nem világos, van-e stratégiája a szaktárcának a probléma megoldására.

A magyar fiatalok többsége úgy véli, hogy nem lesz tisztességes nyugdíja, a visszafordíthatatlannak tűnő demog­ráfiai folyamatok miatt ugyanis túlságosan kevés aktív korú lesz, mire ők nyugállományba kerülnek – olvasható a CLB biztosítási alkuszcég fölmérését ismertető közleményben. A nem reprezentatív tanulmány szerint nemcsak a legfia­talabbak vannak elkeseredve, hanem a 35–40 év közötti korosztály képviselői is. Ők két problémát látnak maguk előtt. Egyrészt arra számítanak, hogy az idő előrehaladtával egyre jobban kitolódik a nyugdíjkorhatár, másrészt pedig ők is olyan alacsony összegű állami ellátásra számítanak, amelyből képtelenség megélni.

A felmérés egyik meglepő eredménye szerint a fiataloknak fogalma sem volt arról, hogy az európai országok többségében – még az olyan, fejlett gazdaságú államokban is, mint például az Egyesült Királyság – alig valamivel magasabb az átlagos állami nyugellátás mértéke, mint nálunk. A briteknél például havi 484 euró, azaz hozzávetőleg 150 ezer forint, ami alig 30 ezer forinttal haladja meg a 120 ezer forintos magyar átlagnyugdíj összegét. (Igaz, Ausztriában és Hollandiában ennek több mint kétszerese a havi járadék átlagos összege: 302 ezer, illetve 334 ezer forint.) Azzal azonban egyre többen vannak tisztában, hogy a nyugat-európai orszá­gokban nem is ebből élnek igazán jól az idős emberek, s járják be a világot, hanem az időben elkezdett takarékos­kodásnak, magánnyugdíjpénztári befizetéseiknek köszönhetően élnek jómódban.

A CLB értékesítési és kommunikációs igazgatója, Németh Péter lapunknak arról beszélt, hogy hazánkban az öngondoskodási formák még igencsak gyerekcipőben járnak, s irántuk leginkább a középkorúak érdeklődnek. Tapasztalataik szerint a húszas éveikben járó fiatalok tisztában vannak ugyan azzal, hogy nyugdíjas korukban nem lesz elegendő az állami ellátás a színvonalas élethez, tehát valamiféle megtakarításra lesz szükségük idős korukra, de föl sem vetődik bennük, hogy olyan pénzügyi konstrukciókban gondolkodjanak, mint a nyugdíjbiztosítás, nyugdíj-előtakarékossági számla nyitása. Sokkal inkább ingatlanvásárlást terveznek, illetve félreraknak a jövedelmükből.

A szakember arra számít, hogy a kifejezetten nyugdíjcélra kialakított konstrukciók iránti érdeklődés a közeli jövőben ívelhet föl a fiatalabb nemzedék körében. Ennek oka, hogy ez a generáció idegenkedik a biztosítási ügynököktől, akik jellemzően értékesítették e pénzügyi termékeket. Az idei évtől azonban lehetővé vált, hogy a fiatalok körében népszerű interneten is értékesítsék a nyugdíj-előtakarékosságot célzó pénzügyi megoldásokat, így jó esély van arra, hogy körükben is nagyobb lesz az érdeklődés ezen termékek iránt.

Az idő előrehaladtával azonban változik a hozzáállás is, így a 35–40 év közöttiek már kifejezetten keresik a nyugdíjcélú megtakarítási lehetőségeket. Nekik még elegendő idejük van arra, hogy megfelelő vagyont halmozzanak föl nyugdíjas korukra. A leg­elkeserítőbb helyzetben az idősebb generáció van, akiknek már olyan kevés idejük van hátra a nyugdíjig, hogy nem is érdemes takarékossági programot indítaniuk. Ők arra számítanak, hogy a nyugdíj mellett dolgozniuk is kell majd, hogy tisztességesen megélhessenek, illetve attól tartanak, hogy szép lassan értékesíteniük kell életük során fölhalmozott vagyontárgyaikat, hogy ebből a bevételből egészítsék ki csekély nyugellátásukat.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumát is megkerestük, hogy megtudjuk, milyen stratégiát dolgoztak ki a jövőbeni nyugdíjproblémák megoldására – különösen most, hogy a bérek közterheinek csökkentésében gondolkodik a kormány –, de nem kaptunk választ kérdéseinkre.