– A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a Szent István Egyetem (SZIE) együttműködésről döntött a napokban. Mit kell érteni ez alatt?
– Arról írtuk alá a megállapodást, hogy az egyetem Élelmiszertudományi Karán élelmiszerlánc-biztonsági kockázatkezelési kihelyezett tanszék jön létre, továbbá a felek fejlesztik a magyar élelmiszerlánc-biztonságot a termőföldtől az asztalig. Az új tanszék vezetője Kasza Gyula címzetes egyetemi tanár, a Nébih elnöki megbízottja. Az új tanszéken specifikus előadásokra és széles körű gyakorlati tapasztalatszerzésre nyílik lehetőség. Legfontosabb célja a hatékony utánpótlás-nevelés, megfelelő elméleti és gyakorlati felkészültségű élelmiszermérnök szakemberek képzése, valamint tudományos kutatások-fejlesztések elősegítése.
– Hogy néz majd ki a mindennapokban az együttműködés?
– A két szervezet közösen vállalja többek között a különféle szintű képzésekben, a tudományos, a kutatási-fejlesztési feladatokban, a szaktanácsadói munkákban való együttműködést. A két intézmény feladatként határozta meg továbbá egy hosszú távú élelmiszerlánc-biztonsági oktatási stratégia kidolgozását és megvalósítását, valamint szakmai továbbképzések, tudományos és ismeretterjesztő konferenciák, rendezvények szervezését.
– A 2013-ban elfogadott tízéves nemzeti élelmiszerlánc-biztonsági stratégia új alapokra helyezte az élelmiszerlánc-biztonságért felelős szereplők viszonyát. A megszüntetni kívánt Nébih pedig jelenleg évente kétszázezer laboratóriumi vizsgálatot végez.
– Ez csepp a tengerben. De ne becsüljük le a Nébih szerepét: ez egy nagyon komoly szervezet, amely a lakossági érdekeket szolgálja egészségügyi szempontból. Nagyon jól megfogalmazott a „termőföldtől az asztalig” mondat is. Régebben főleg az élelmiszertermékeket vizsgálták, jelenleg azonban az első vizsgálati hely a talaj, ellenőrzik például a növényvédőszer-maradványokat is egészen az asztalra kerülő élelmiszerek biztonságáig.
– Igen, ez fontos, de a szakemberek szerint napjainkban már elengedhetetlen lenne, hogy a nappaliból vagy a piacon egy alkalmazással azonnali, hiteles információkat nyerjünk bármilyen élelmiszer eredetét és összetételét illetően. A valóság ezzel szemben az, hogy a fogyasztó hiába próbál utánanézni egyes élelmiszerek eredetének, erre nincs lehetőség. Végül is lehetetlen lenne?
– Nem.
– Tehát megtudhatjuk majd például, hogy egy hazai vágóhídon levágott állatot, mondjuk marhát, melyik magyarországi vagy európai uniós telepen neveltek fel?
– A nyomonkövetési rendszereket fejlesztjük. Folyamatosan keressük a pályázati lehetőségeket, együttműködési felületeket például arra, hogy egy magyarországi bor eredetét a borvidékig vissza lehessen követni. A módszerek már megvannak, és lesznek egyre jobb eszközök is.
– A Magyar Nemzeti Kereskedőházon keresztül Kínába exportált marhahús kapcsán ez év tavasza óta hiába próbáljuk megtudni, hogy a Gyöngyösön levágott állatokat valóban Magyarországon nevelték-e, és ha igen, hol.
– Nem ismerjük az eset körülményeit, így nehéz erről nyilatkozni, de ez valószínűleg a rendszer hibája. A magyar élelmiszerlánc-biztonsági rendszerben még a szállítást is ellenőrzik. Az is teljesen biztos, hogy van, aki tudja, honnét származik az a hús. Elvileg mindennek szabályosan kellett történnie. Ha van állatorvosi tanúsítvány, nem valószínű, hogy a hatósági állatorvos kockáztat azzal, hogy hamis igazolást állít ki. Arról tehát, hogy az állatokat hol nevelték, hol vágták le, papíroknak kell lenni. Az más kérdés, milyen titok lengi körül ezt, ha nem adják ki a papírokat róla. Ez hiba.
– Dániából úgy exportálnak sertéseket hazánkba és az EU-ba is, hogy sem az uniós, sem a magyar jogszabályok szerint nem kell bejelenteni a dán sertések között terjedő, emberre is veszélyes LA-MRSA-fertőzést. Hogyan lehetséges ez?
– Az LA-MRSA baktérium hőkezelés során elpusztul. Eddig is ismert volt az állattartók körében, humán előfordulása minimális, szinte nullának tekinthető.
Újabb madárinfluenza-megbetegedéseket találtak három magyarországi településen, a vírus jelenlétét a Bács-Kiskun megyei Bugac, Kisszállás és Kelebia településeken mutatták ki. A Nébih hétfői tájékoztatása alapján ezzel ötre emelkedett az érintett magyarországi települések száma, korábban egy tótkomlósi pulykaállományban és egy kiskunmajsai kacsatartó telepen tűnt fel a betegség. Németországban és Ausztriában is megjelent baromfiállományokban a madárinfluenza, pénteken német és osztrák baromfitartó gazdaságok H5 típusú madárinfluenza-fertőzöttséget állapítottak meg. (MTI)
###HIRDETES2###
