Értelmetlen lépés lenne áttérni Magyarország és Oroszország között a rubel-, illetve forintalapú elszámolásra. Egy ilyen váltás ugyanis a magyar gazdaságnak nem tenne jót, csak Moszkva húzhatna hasznot az átállásból – nyilatkozta lapunknak Mellár Tamás. A közgazdászt annak kapcsán kérdeztük, hogy Nyikolaj Livencev orosz kereskedelmi tanácsos a Figyelőnek adott interjújában felvetette, ha a magyar kormányzat úgy véli, lehetséges megvitatni a két ország gazdasági kapcsolataiban a nemzeti valutákban (rubelben és forintban) való kölcsönös elszámolást, akkor Oroszország kész a konzultációra.
Orosz részről hangsúlyozzák, hogy álláspontjuk szerint ez az elszámolási mód nemcsak csökkenti a konjunkturális kockázatokat, hanem más előnyöket is kínál, például a turizmusban, a bankszférában, az energetikában. A rubelben és forintban való elszámolás továbbá bővítheti a külkereskedelemben használatos különféle pénzügyi eszközök listáját. Kikapcsolva a nemzeti valuták dollárra vagy euróra való átváltásának állomását, a nemzeti valuták közvetlen árfolyamjegyzésével elkerülhetővé válnak a (dollár/euró) konverziós veszteségek – mondta a kereskedelmi tanácsos.
Mellár Tamás úgy véli: magyar részről egyebek mellett azért lenne kockázatos a váltás, mert az orosz fizetőképesség-romlás esetén egész gazdasági ágak – például a mezőgazdaság, illetve a gyógyszeripar – kerülhetnének nehéz helyzetbe. A közgazdászprofesszor hozzátette: nem lenne szabad visszaforgatni az idő kerekét, és ismét elkezdeni a „rubel viszonylatban eladható” árucikkek gyártását. Inkább arra kellene törekedni, hogy a magyar termékek és szolgáltatások a dollár- és euróelszámolású piacokon is megállják a helyüket. Arról nem is beszélve, hogy Oroszország ellen jelenleg embargó van érvényben az Európai Unió tagállamai részéről is, így rendkívül korlátozott piacról beszélhetünk. Mindezek mellett – jegyezte meg a közgazdász – országunk az euró bevezetése előtt áll, így illene megkérdeznünk Brüsszel álláspontját is a rubel–forint elszámolás bevezetéséről.
Mellár Tamás nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy az orosz törekvés mögött egyebek mellett az áll, hogy Moszkvának ne kelljen a közösségi valutában folyósítania azt a tízmilliárd euró hitelt, amelyet a paksi atomerőmű bővítéséhez venne fel Magyarország. Az összeget ugyanis egyszerűbb és olcsóbb lenne rubelben kifizetnie Oroszországnak.
A Magyarországra irányuló orosz export hozzávetőleg 85 százalékát az energiahordozók forgalma teszi ki. Ebben leginkább érintettek a gázt importáló magyar állami energetikai vállalatok és a kőolajat behozó Mol Nyrt. Olajpiaci szakértőktől megtudtuk: a Mol számára értelmetlen lenne az áttérés a rubelalapú elszámolásra, mert működése a dollárelszámoláson alapul. Egy újabb valuta és az annak alkalmazásával járó árfolyamkockázat terhet jelentene a vállalatnak – vélik hozzáértők, és hozzátették: termékeit a térség több országában forgalmazó Mol árképzése is dolláralapú, miután az ugyancsak amerikai fizetőeszközben kifejezett rotterdami, illetve mediterrán piaci jegyzésárakat veszi figyelembe. A magyar állami cégek földgázvásárlásai esetében ugyan át lehetne állni a rubelelszámolásra. Ám ez Budapest számára semmilyen érdemi hasznot nem hozna.
