Szőlőkabócák miatt lehet drágább a badacsonyi bor

Egy szőlőbetegség akár meg is felezheti a hozamot a Badacsonyban, ami alaposan megdrágíthatja a bort.

Mint azt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól (NÉBIH) megtudtuk, a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján azonban indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket.

A fertőzött területen belül a megyei kormányhivatal által megjelölt, a szőlősárgaság jellegzetes tüneteit mutató tőkéket el kell távolítani és meg kell semmisíteni, mivel a fitoplazma elleni védekezésre jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő növényvédő szeres eljárás. Terjedése azonban nagymértékben csökkenthető fő felelőse, az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) elleni, megfelelő időben végzett kezelésekkel. Ez a fertőzött területen, valamint az azt 3 kilométeres szélességben körülvevő biztonsági zónában kötelező.

(A 9/2016. (II. 15.) FM rendelet alapján a szőlőkabóca elleni növényvédő szeres védekezésekhez állami támogatás igényelhető. Hatóság által elrendelt megsemmisítés esetén a hivatásszerű gazdálkodást folytató termelők kártalanításra jogosultak.)

Az aranyszínű sárgaságot okozó grapevine flavescence dorée (FD) fitoplazma a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója. A fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama 20-50 százalékkal csökkenhet, a beteg növények száma pedig évente megtízszereződhet.

Az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma a fertőzött növény háncsrészében él, önállóan és mechanikai úton továbbterjedésre nem képes. Új területekre és ültetvényekbe elsősorban fertőzött szaporítóanyaggal kerülhet. Az amerikai szőlőkabóca testében felszaporodó kórokozó a rovar szívogatásával kerül át az egészséges növényekbe. Ahol az amerikai szőlőkabóca elleni növényvédő (rovarölő) szeres védekezés nem megoldott, a tőkék 80-100 százaléka is megfertőződhet a fitoplazmával, fogékony fajták esetében néhány év leforgása alatt ki is pusztulhatnak.

A Badacsonyi borvidék a Dunántúl közepén, a Balaton északi partjának nyugati részén, a Badacsony környékén található, területe 1600 hektár. A hegy lezárása szakértők szerint nem jelenti azt, hogy az egész borvidéket veszély fenyegeti, a zárlati intézkedés talán segíthet kivédeni ezt. A betegség azonban még így is felére csökkentheti a szőlőtermést a borvidéken, ami egy időre alaposan megdrágíthatja az utánozhatatlan ízvilágú, jellegzetesen testes, tüzes, zamatos badacsonyi bort. A borvidéken a legnagyobb mennyiségben olaszrizling, szürkebarát, tramini, muscat ottonel, rajnai rizling, chardonnay és a korábban visszaszorult, de újabban reneszánszát élő kéknyelű terem.

A fitoplazma kórokozó jelentőségét mutatja, hogy szerepel az Európai Unió tagállamainak közös karanténlistáján, így az ezzel összhangban álló hazai növényegészségügyi rendeletben is. Az élelmiszerlánc-biztonsági törvény szerint bejelentési kötelezettség alá tartozik. Európa néhány országában évtizedek óta, nyugati és déli szomszédainknál több éve jelen van. Hazánkban 2013 augusztusában észlelte először a kórokozót a Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, Lenti város határában.

A tünetek

A betegség tünetei fokozatosan erősödnek, és kialakul a levél fonáka felé történő, háromszög alakú sodródás. A fehér bogyójú fajtáknál a levéllemez részleges vagy teljes sárgulása, kék bogyójú fajtáknál vörösödése figyelhető meg. Mindkét esetben a levélfelület fémes színezetet kaphat. Később a leveleken krémsárga foltok jelennek meg, amelyek fokozatosan terjednek a levélfelületen, végül a teljes levél elszárad. Az így elhalt, megkeményedett levelek ősszel később hullanak le, mint az egészségesek. Télen a be nem érett vesszők elfeketednek és elpusztulnak. A következő tavasszal a megmaradt rügyekből keletkező virágzat leszárad, kevesebb fürt képződik. Késői fertőzés esetén a bogyók zsugorodnak, megbarnulnak, rossz ízűvé válnak. A szőlő aranyszínű sárgaság tünetei Magyarországon gyakran előforduló sztolbur fitoplazma okozta sárgaság betegség tüneteitől (szőlő feketevesszőjűség – bois noir) szabad szemmel nem, kizárólag molekuláris módszerekkel különíthető el. Az európai szőlő szinte mindegyik fajtája fogékony a betegségre, különösen a chardonnay, valamint a cabernet sauvignon, a sauvignon blanc, a pinot noir és az olaszrizling. Az amerikai fajtákat többnyire tünetmentesen fertőzi.

A további esetleges fertőzési gócok felkutatása érdekében a növényegészségügyért felelős hatóság 2017-ben növeli a felderítésbe vonandó szőlőterületek nagyságát, a mintavételek és a laboratóriumi vizsgálatok számát. Emellett a hatóság folytatja a fitoplazmát terjesztő kabóca jelenlétének és terjedésének előrejelzését és a védekezési felhívások közzétételét.