Beszédes, hogy éppen a törvényhozás szentélyének tekinthető parlament egyik bizottsága nem hajlandó betartani a magyar törvényeket. Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke ugyanis arra való hivatkozással utasította el lapunk munkatársának közérdekű adatigénylését, hogy egy éven belül egyszer már feltette a kérdéseket. Ennek azért van jelentősége, mert Bánki Erik éppen a kormánypárti javaslatra megnehezített adatigénylési szabályra hivatkozik, amely szerint egy éven belül nem szabad ugyanannak a személynek, ugyanabban a kérdéskörben közérdekű adatokat kérni. Az erre való hivatkozásnak ugyanakkor nincs valóságalapja, hiszen az újságíró még soha életében nem küldött adatigénylést a gazdasági bizottságnak. (Elképzelhető, hogy egy másik, egyébként teljesen más nevű újságíróval keverték össze, aki szintén a Magyar Nemzetnél dolgozik).
Bánki Erik az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 29. § (1a) bekezdésére hivatkozva utasította el a közérdekű adatigénylést. E szerint az „adatigénylésnek az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv nem köteles eleget tenni abban a részben, amelyben az azonos igénylő által egy éven belül benyújtott, azonos adatkörre irányuló adatigényléssel megegyezik, feltéve, hogy az azonos adatkörbe tartozó adatokban változás nem állt be”. Hab a tortán, hogy nemcsak az azonos adatigénylőre és az egy éven belüli szabályra hivatkozás nem állja meg a helyét, hanem az sem, hogy nem lett volna változás az adatokban: két cég esetében visszavonták az engedélyt, négy vállalatnak pedig más ország állampolgáraira bővítették a forgalmazási engedélyt. Sőt, van egy új cég is, amelyik engedélyt kapott.
Nem újdonság Bánki Erik számára a törvények sajátos értelmezése, hiszen még az általa vezetett bizottság szabályait sem tartja be. Tavaly december 15-én a testület azért vonta meg a Cipruson bejegyzett Discus Holdings Ltd. és a szingapúri Euro-Asia Investment Management Pte Ltd. engedélyét, mert az „elmúlt három évben nem érték el a családtagok nélkül számított összesen száz kérelmezőt”. Azonban egyik cég esetében sem járt le a hároméves időszak: a Discus Holdings ugyanis 2013. április 29-én, míg a Euro-Asia Investment Management 2013. június 10-én kapott engedélyt letelepedési államkötvények forgalmazására. Amennyiben a testület a törvény hatálybalépésétől számítja a három évet, akkor sem stimmel az időpont, hiszen 2012. december 27-én jelent meg a Magyar Közlönyben, viszont a forgalmazás részleteit tartalmazó miniszteri rendelet csak 2013 februárjában.
Jól látszik, hogy a kormánypártok mindent megtesznek azért, hogy a letelepedési kötvényprogramon busás haszonra szert tevő, többségében offshore helyszíneken bejegyzett cégek titkait megvédje. Ezek a vállalkozások eddig, az olcsóbb árazással számolva több mint 92,5 milliárd forintos bevételre tettek szert, miután 4031 külföldi fizetett a letelepedési engedélyért. Jelenleg öt cégnek van engedélye kötvényforgalmazásra, a valódi tulajdonosi kör azonban ismeretlen.
