Tovább növekszik jövőre a munkaerőhiány számos ágazatban, például a kereskedelemben és az építőiparban. Az egyre mélyülő gondokat pedig csak hatékony kormányzati intézkedésekkel és a belső munkaerő-tartalékok mozgósításával lehetséges hosszú távon megoldani – nyilatkozta lapunknak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének a főtitkára. Dávid Ferenc elmondta: 220 ezer közmunkás, 200 ezer álláskereső és 100-150 ezer csellengő van az országban. Ezeket az embereket kellene a munkaerőpiacra irányítani a szakemberhiány leküzdésére. Az egyik leghatékonyabb mód az lenne, ha a kormányzat, illetve az önkormányzatok legalább betanított munkás szintig átképeznék a közmunkásokat a piac igényeihez igazodva.
Vagyis a közmunkások esetében nem az általában kevésbé értékteremtő jellegű munkavégzésre, hanem az oktatásra kellene helyezni a hangsúlyt. Így kifinomult, de határozott módon a versenyszektorba, a valódi jövedelemtermelő munkahelyekre lehetne terelni az embereket – jegyezte meg a szakértő, hozzátéve: a kormányzat által a jövő év elejétől meghatározott béremelések segítenek valamennyit a munkaerőgondok enyhítésén, ugyanakkor nagy többletterhet jelentenek a munkáltatóknak. Így csak részmegoldás a fizetések növelése a foglalkoztatási problémák enyhítésére.
Dávid Ferenc úgy véli: a vendégmunkások alkalmazása csak rövid távú megoldást jelent, és csak azon a szakmák esetében szabad a munkaerő import eszközéhez nyúlni, ahol nagyon égető a szakmunkás hiány. Emellett legfeljebb néhány ezer álláshely betöltésére lehet külföldi szakembereket felvenni, kifejezetten szigorú feltételek mellett. A külföldi munkások behozatala ugyanis semmiképpen sem tartós megoldás a munkaerő piaci zavarok kezelésre.
Emlékezetes: néhány hónapja az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) vetette fel a munkaerőimport szükségességét az építési ágazatban. A szervezet azt javasolta a kormányzatnak, hogy nyissa meg a munkaerőpiacot a külföldiek előtt a hiányszakmákban. Az ÉVOSZ számításai szerint csak Ukrajnából 3000–8000 szakmunkás érkezhetne így az országba. Az ilyen szakembereknek a szakszövetség álláspontja szerint lehetővé kellene tenni, hogy a munkavállalással kapcsolatos engedélyeket egyszerűsített módon szerezhessék be. A könnyítés azonban csak a legálisan foglalkoztatottakra vonatkozna – hangsúlyozta a szakszövetség, hozzátéve: a kapacitáshiány főként a lakásépítési szegmensben jelentkezik.
A szakemberhiányt erősítette, hogy az idén a kormányzati támogatások bővülése miatt jelentősen megnövekedett az igény az új ingatlanok iránt. A tavalyi 7600-ról ebben az évben akár 12 ezerre is növekedhet a magánépítkezések száma. A jövő évben pedig akár meg is duplázódhatnak a házépítések, ha a munkaerőhiány nem akadályozza meg a beruházások felfutását – állítják szakemberek. Az építési ágazat fellendüléséhez 2017-ben az is nagymértékben hozzájárulhat, hogy a kormányzat 120 milliárd forintos keretösszeggel januártól nullaszázalékos kamatú hitelt nyújt a már meglévő 4,3 millió lakás energiatakarékossági célú felújításához.
Érdemes megjegyezni: manapság 12 ezer magyar építőipari szakember dolgozik Európa nyugati részén, átlagosan a hazai bérek két és félszereséért. Egyes szakértők szerint az oldaná meg a munkaerő-elvándorlási gondokat, ha Európa-szerte egységes szakmunkás-alapbéreket vezetnének be. Mások szerint a kelet-európai munkavállalók ezzel elvesztenék a versenyképességüket.
