Komoly kritikát fogalmazott meg Magyarországgal kapcsolatban az Európa Tanács pénzmosás elleni bizottsága, a Moneyval. A több mint kétszáz oldalas jelentés üdvözli ugyan, hogy emelkedőben van a pénzmosási ügyekben indított eljárások száma Magyarországon, de azt is hozzáteszi, hogy ez leginkább a kereskedelmi bankoknak, és nem a magyar hatóságoknak köszönhető. Egy tavalyelőtti statisztika szerint 2014-ben összesen 9618 pénzmosás gyanújával kapcsolatos bejelentés érkezett a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), amely közel nyolcezer banki bejelentést takar. A strasbourgi testület fókuszában egyébként az állt, hogy a jelenleginél is határozottabb fellépésre lenne szükség a magyar hatóságok részéről a pénzmosás elleni küzdelemben.
Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója szerint a pénzmosás elleni leghatékonyabb küzdelem a készpénzforgalom korlátozása, pontosabban a bankkártyák és az elektronikus banki utalások elterjedése lenne. A tanács vizsgálata egyébként első helyen foglalkozik azzal, hogy hazánkban túl nagy a készpénzforgalom. Ezt támasztja alá a Magyar Nemzeti Bank elemzése is, amely szerint drasztikusan nőtt a forgalomban lévő készpénz mennyisége. Ebben közrejátszhat az is, hogy a magyar jogszabályok arra kötelezik a bankokat, hogy 150 ezer forintig minden hónapban ingyenesen felvehetik a számlatulajdonosok a pénzüket. Magyarországgal kapcsolatban megemlítette a tanács jelentése a stabilitás megtakarítási számlát is. Az erről szóló törvény kimondja, hogy aki erre a számlára fizet be összegeket, az egy év után, mindössze tízszázalékos adó megfizetését követően szabadon rendelkezhet az összeg felett, vagyis a NAV által elismert „tiszta” pénzt vehet fel a számláról. Ligeti Miklós szerint az smsz adóamnesztiának számít, amellyel ugyan nem ért egyet, de minden országban van hasonló program, emiatt ezt kritizálni Magyarországgal kapcsolatban nem helyénvaló.
A letelepedési kötvények esetében ugyanakkor komolyabb probléma merül fel. A külföldiek által befizetett összegek ugyanis az offshore cégeken keresztül kerülnek a magyar államhoz. Ebben az esetben az offshore vállalatoknak kellene a bankokhoz hasonlóan kiszűrni a pénz esetleges bűnös eredetét. Ez azonban aligha életszerű, miután ezek az offshore cégek abban érdekeltek, hogy minél több letelepedési kötvényt jegyezzenek le. Komoly gondot jelent a vizsgálat szerint a magyarországi áfacsalás, az offshore cégek hazai jelenléte is.
