Bajban a Coop a kistelepüléseken

Pekó László, a cégcsoport új elnöke szerint növelni kell a vásárlóerőt a kistelepüléseken.

Vannak Magyarországon olyan kistelepülések, amelyeken csak a kormányzattal közösen lehet megoldást találni a lakosságmegtartásra és a vásárlóerő növelésére, különben csak veszteségesen lehet üzemeltetni a helyi kisboltot – mondta Pekó László, a Coop-cégcsoport új elnöke a hétfői Világgazdaságban megjelent, az MTI által szemlézett interjúban.

Az új igazgató arról is beszélt, az eddigi bérszínvonal mellett optimalizálniuk kellett a bolthálózatot a jövedelmi viszonyok markáns különbségei, illetve a dohányforgalom kiesése miatt. Mint mondta, a Coop sok olyan térségben van jelen, ahol az életszínvonal és a jövedelmi viszonyok messze elmaradnak a főváros vagy a nagyvárosok átlagától, a Coop 2600 üzletének több mint a fele kistelepüléseken működik. Hozzátette: a kereskedelemben a garantált bérminimum emelése nagy problémát okoz, mert ott többnyire szakképzett munkaerőt kell alkalmazni. Márpedig utóbbiak legkisebb bére két év alatt összesen 37 százalékkal emelkedik, ami jócskán meghaladja a várható forgalombővülést, és amelyből csak keveset kompenzál a 7 vagy 7,5 százalékos járulékcsökkentés.

A Co-Op Hungary Zrt. igazgatósága Pekó Lászlót, a Nyírzem Zrt. vezérigazgatóját választotta a napokban új elnökévé. Az új elnök továbbra is folytatja a Coop fejlesztéseit, és megőrzi a kereskedelmi lánc meggyőző piaci részesedését. Arra fogok törekedni, hogy a Coop gazdasági csoport továbbra is megőrizze masszív piaci pozícióját a hazai kereskedelemben, és hogy az eddigi fejlődésünk a jövőben is töretlen legyen – mondta az új pozíció kapcsán Pekó László. A hazai kereskedelmi láncnál azt követően választottak az igazgatóság élére új elnököt, hogy a pozíciót korábban betöltő Csepeli Lajos a közelmúltban tragikus hirtelenséggel elhunyt.

Csepeli Lajos Coop-elnökként hitt abban, hogy a korábbiakhoz képest más alapokra kerül a vidék, a vidékfejlesztés ügye, mert úgy vélte, a változásra nagy szükség van. A vidékért, a vidék megtartó képességéért pedig valamit tenni kell. A vidékiek vásárlóerejéről ő is, s egyebek közt úgy tartotta, hogy ami a Coopnak igazából hiányzik, az olyan ember, aki vidéken dolgozik és – mivel ott is él – a pénzét is ott költi el. A városokban ugyanakkor továbbra is óriási versenyhelyzet van. A Coopnak így olyan üzletpolitikát kell folytatnia, hogy ezt a versenyt állni tudja. Tehát különbséget kell tenni a „vidéki” üzletpolitika és a városi, nagy versenyben működő Coop boltok üzletpolitikája között. Konkrétan az akciós termékek, illetve a márkatermékek vonatkozásában kell másképp kezelni ezt a két szegmenst.

A Coop volt elnöke már 2014-ben beszámolt arról is, hogy leadtak a kormány felé egy a vidékfejlesztéshez kapcsolódó, öt pontból álló együttműködési javaslatot, a Coop ezzel szeretne csatlakozni a vidékfejlesztési tervekhez. Ő is úgy vélte ugyanis, hogy a kormánynak valamit tennie kell a vidéki kistelepülések kereskedelmi ellátása érdekében. Sőt: nem tartotta volna „eretnekségnek”, ha a kormányt meg tudnák nyerni annak érdekében, hogy a vidéki kisboltokat igenis támogassa. Nem kívánják, hogy ez Coop-specifikus legyen – mert nemcsak a Coop van bajban vidéken, hanem egyéb kis-, magánboltok is –, de szeretnének ebben részt venni – fogalmazott akkor. Mint kifejtette, Somogy megyében egy ezer fő alatti településen, Jász-Nagykun-Szolnok megyében egy ezerötszáz fős településen már komoly gond, hogy a napi élelmiszer-kereskedelmi ellátás hogyan lesz biztosítva. A fiatalabbak közül sokan elmennek külföldre dolgozni, de az idősebb korosztályok napi élelmiszer-kereskedelmi ellátásáról gondoskodni kell. Veszteséggel a Coop se tudja vállalni ezt a feladatot. A helyzet megoldásához tehát a kormánytól vártak valamiféle támogatást. Mindez Európában nem egyedülálló, számos példa van rá: Bulgária, Csehország, Lengyelország már kialakította ezt – hívta fel a figyelmet akkor Csepeli Lajos.

A Coop a kormánynak már két éve azt javasolta, hogy a vidékfejlesztés, a logisztika, az élelmiszer-feldolgozás, a társadalmi szerepvállalás témakörében szeretne együttműködni. Kérték például: azt, hogy bizonyos kategóriákban a társasági adóalapból lehet támogatni intézményrendszereket, a vidékre is terjessze ki. A logisztika ügyében abban kértek a kormánytól segítséget, hogy minden magyar Coop bolt – persze boltonként értve – egy helyről kapja meg az árut – a kenyér, pékáru, cukrászsütemény és újság kivételével. Ez ügyben már korábban is elindultak munkafolyamatok, több-kevesebb sikerrel. A Coopot körülbelül hetven magán zöldség-gyümölcs kereskedő látja el friss zöldséggel, gyümölccsel. A Coop ezt a kereskedelmet integrálni tudná országosan és az importot is kézben tudná tartani, ha ehhez a segítséget megkapná. A Coop ugyanis tőkeszegény, de kormányzati segítséggel nemcsak a saját dolgozói foglalkoztatottsági szintjét tudná tartani, hanem munkát tudnánk teremteni vidéken, amivel hozzájárulnánk a magyar gazdaság adótermelő képességéhez – tette hozzá a Coop volt elnöke még 2014-ben.

Pekó László megválasztásakor kijelentette: Csepeli Lajos a Coop gazdasági csoport egyik legrégebbi és legerősebb pillére volt, akinek a váratlan halála mélyen megrázta munkatársait és barátait. Mindazonáltal a Coop kezdetektől fogva a csapatmunka szellemiségében hitt, ezért a közös összefogás több évtizedre visszanyúló hagyományai biztosítják a zökkenőmentes folytatást.

Az új elnök fő céljai között jelölte meg a Coop jelenleg zajló informatikai megújításának folytatását, valamint azt, hogy a kereskedelmi lánc sikeres választ adjon a januártól esedékes megnövelt minimálbér okozta kihívásokra. Hozzátette: a Coop évtizedek óta sikeresen reagál a szabályozási változásokra és a versenytársak által támasztott kihívásokra egyaránt, miközben lezajlott az országos boltmegújítási program, és számos hatékonyságnövelő, környezetvédelmi beruházásra is sor került a tagcégeknél. A Coop a továbbiakban is ezt az utat folytatja majd, a száz százalékban magyar tulajdonosi köre, 32 ezer munkatársa, valamint napi másfél millió vásárlója érdekében.