Jelentősen átalakul január 18-ától az ellenőrzött külföldi cégek, tehát a köznyelvben csak offshore-nak nevezett társaságok hazai szabályozása egy uniós irányelv átvétele nyomán – derül ki a Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat közleményéből. Mint írják, az új szabályok szerint offshore-ról csak akkor lehet majd beszélni, ha az adott külföldi személy kevesebb mint feleannyi adót fizet ténylegesen, mint amennyit a társasági adó (tao) alanyként Magyarországon fizetne. Mivel azonban jövőre kilencszázalékosra csökken hazánkban a tao, ugyancsak jó helyszínt kell választani ahhoz, hogy az új szabályok szerint valóban offshore státust kapjon egy cég. Paradox módon ugyanakkor jövőre akár a belföldi társaságok külföldi telephelye is offshore besorolást kaphat, ha nem tud érdemi gazdasági tevékenységet felmutatni. Ugyanakkor az új szabályok szerint a belföldi magánszemély tulajdonosok legalább 50 százalékos részesedése esetén merülhet fel egy külföldi vállalkozás offshore minősítése az eddigi 10 százalék helyett.
H. Nagy Dániel, a Mazars Kft. adómenedzsere hozzátette, január 18-tól megszűnik a magyar stabilitási megtakarítási számla is, így ezen a módon a továbbiakban a magyar cégek már nem tudják legalizálni külföldön szerzett jövedelmeiket. Csakhogy nyílik egy új kiskapu a külföldön szerzett jövedelmek legalizálására: az adózó 2016. június 30-ig megszerzett tőkejövedelmei után ugyanis átmenetileg utólagosan is fizethet adót. A kedvezményes adó mértéke 10 százalék lesz. Egy másik új szabály szerint a magánszemélyek szankciók nélkül vehetik a saját nevükre azokat az üzletrészeket, részvényeket, amelyeket eddig külföldi személyek, akár offshore cégeik tartottak tulajdonukban. 2017. június 30-ig lehet megkötni az átruházásról szóló szerződést, mindezt az adóhivatalhoz is be kell jelenteni. A feltételek teljesítése esetén az így szerzett részesedéseket semmiféle adó- vagy illetékkötelezettség nem terheli.
A legtöbb adószakértő és ellenzéki pár is egyetértett abban, hogy éppen azért hozták ezt a törvénymódosítást, hogy a nagyvállalkozók mentesüljenek a szigorodó ellenőrzések alól. A Nemzetgazdasági Minisztérium ugyanakkor tegnap azt közölte, újabb adóelkerülési kiskapuk záródnak azzal, hogy Magyarország is csatlakozik a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a multinacionális vállalatok adóelkerülési és agresszív adótervezési gyakorlata ellen fellépő információcsere egyezményéhez. Közleményük szerint 50 ország csatlakozott a megállapodáshoz, amely biztosítja az adóhatóságok közötti adatcserét. Ennek alapján az évi 750 millió euró csoportszintű árbevétel feletti multinacionális vállalatcsoportok egyes adatait évente automatikusan megosztják egymással. A tárca szerint az adóhivatalok így fel tudják mérni a szokásos piaci ár megállapításával, az adóalap-csökkentéssel és profitátcsoportosítással kapcsolatos kockázatokat, és fel tudják tárni a saját költségvetésüket megillető közteher nagyságát.
