– Brüsszelnek egyenlő mércével kell mérnie az európai uniós tagállamokat, érthetetlen, hogy amíg a franciaországi útépítések gyakorlatával nincs probléma, addig a magyarral visszatérően van, holott mindkettő ugyanazon keretek közt és elvek mentén működik – mondta lapunknak Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára. Felidézte, hogy a bizottság az előző ciklus első hat évében is szabályosnak találta a pályáztatás menetét, végül mégis ultimátumot adott azzal, hogy a hetedikben, a projektzárások közeledtével versenykorlátozónak látta. Csepreghy Nándor szerint amibe az Európai Bizottság belekötött, az valójában egy uniós szabályozás betartatása volt, így a brüsszeli testületnek kell tisztáznia a helyzetet, ha fenntartásai vannak.
A környezetterhelési érték számításával kapcsolatban Bodnár Zoltán elmondta: tiszták és világosak az útépítési beruházásokra vonatkozó európai uniós előírások, abba kellene hagyni az átlátszó trükközést. A liberális politikus szerint az Európai Unió belátható időn belül megállapíthatja, hogy a környezetterhelési érték számítása csak közbeszerzési trükk, az viszont egy hosszabb vizsgálódás tárgya lehet, miként kapcsolódik egymáshoz a 2007–2013-as és a 2014–2020-as ciklusra vonatkozó szabályszegés. Sallai R. Benedek (LMP) szerint pedig a közbeszerzések egyetlen célja a kiírások feltételeire felkészített kormányközeli cégek megrendeléshez juttatása.
A 2014–2020-as ciklusban 1100 milliárd forint jut a magyarországi integrált közlekedés fejlesztésére, köztük több tucat útépítéssel. Az erről szóló kormányhatározatban szerepel, hogy az autópályát Debrecennél a román határig, Miskolcnál a szlovák határig, Bólynál a horvát határig kell megépíteni. Emellett prioritást élvez Salgótarján, Eger, Sopron, Vác, Békéscsaba, Zalaegerszeg, Szolnok és Szombathely gyorsforgalmi elérhetőségének megteremtése is.
