„Nagyon bízom abban, hogy hamarosan bejelenthetünk egy komoly külföldi akvizíciót, és januárban akár egy másikra is sor kerülhet” – fogalmazott Csányi Sándor. Hozzátette: ahol már jelen vannak, de kicsi a részesedésük, olyan bankot szeretnének vásárolni, amellyel gazdaságos méretet lehet elérni. Kitért arra is: jövőre elképzelhető, hogy egy új országba is belépnek – olvasható a Figyelő csütörtöki számában.
Az OTP elnök-vezérigazgatója új országot nem jelölt meg, azt azonban elárulta, hogy erre legfeljebb akkor kerülhet sor, ha olyan bankot tudnak venni, amelynek jelentős részesedése van.
Mint mondta, az elmúlt évben a bankok nem igazán emeltek bért, de most többségükben szeretnének, illetve kénytelenek lesznek. „Az OTP is készül ilyen lépésre, elsősorban az alacsonyabb keresetű dolgozóink jövedelmét szeretnénk növelni” – emelte ki.
Csányi egyébként úgy véli, 2016 önmagában nézve is jó esztendő volt, de a megelőző évekhez képest még inkább. „Ha ezt a fejlődési tempót sikerülne tartani, vagy egy kicsit növelni, az nagy eredmény lenne” – fűzte hozzá.
Arra kérdésre, hogy a magyar piacon lehet-e még tere újabb bankvásárlásnak, azt válaszolta, most eladó portfoliót és bankot sem lát, ezt pedig meglepőnek tartja, mivel 15-20 éve azon a véleményen van, hogy konszolidációra van szükség a hazai piacon. „Egy ilyen kicsi ország nem bír el ennyi bankot” – fogalmazott.
Arra a felvetésre, hogy fia, Csányi Péter is fiatal vezető, akit sokan potenciális utódjelöltnek tekintenek, az elnök-vezérigazgató azt mondta: Péter dolgozik, csinálja a feladatát. „Megvan a főnöke, a többiekével azonos beszámolási rendje, innentől pedig már tőle függ, hogy a fiatalok közötti versenyben hogy jut előrébb. Ezt a szakértelem és a teljesítmény fogja eldönteni.”
Az interjú során szóba került az is, hogy az elnök passzív pénzügyi befektetőtársa lesz a Molnak az OT Industriesban, ám a MET energiakereskedő cégbe nem tervez beszállni.
A Figyelő felidézte, hogy a gumihasznosító technológia, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia környezetbarátnak minősített, komoly lakossági ellenállásba ütközött. Ezzel kapcsolatban a bankelnök azt mondta, hogy „presztízsveszteséget szenvedtem el, mert úgy tűnt, mintha azért építkeznék, hogy mérgezzem a környék lakosságát”.
„Elment a kedvem az egésztől, immár arról tárgyalok, hogy eladom a céget valakinek” – fűzte hozzá. Úgy véli, mindez nem a lakosság tiltakozása, hanem Százhalombattán és Kaposváron is ellenzéki politikai akció volt. „A városok amúgy rosszul jártak, munkahelyektől és bevételektől estek el” – mondta.
Azzal kapcsolatban, hogy az OTP Mészáros Lőrinc érdekeltségei közül is sokat finanszíroz, Csányi közölte: nem hiteleznek meg senkit, ha az nem üzletszerű. „Mészáros urat személyesen ismerem, de egyszer sem kellett beavatkoznom az érdekében” – mondta.
Arra a felvetésre, hogy úgy tűnik, Lázár Jánossal kisimultak a korábbi ellentétek, Spéder Zoltán pedig kikerült a rendszerből, közölte: a kettő nem függ össze egymással, a viszonyuk korábban rendeződött. Mint mondta, neki egyébként semmilyen gondja nem volt Lázárral, inkább Lázárnak volt vele, de ezt már tisztázták.
Csányi Sándor a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnökeként bízik abban, hogy a külföldi tapasztalattal rendelkező, nagy presztízsű focistáink előbb-utóbb hazajönnek, és átadják az elsajátított korszerű ismereteiket. „Titkon azt is remélem, hogy a külföldön sikeres magyar edzők, mint Dárdai Pál vagy Lőw Zsolt is fognak még Magyarországon dolgozni” – fűzte hozzá. Egyébként úgy véli, jó kombináció lenne, ha eredményes külföldi és tanulni vágyó fiatal magyar edzők egyaránt lennének a csapatoknál.
Azzal kapcsolatban, hogy több barátja is bekerült az MLSZ-be, azt mondta: Garancsi Istvánt „nem én hívtam, hanem az NB I-es klubok delegálták”.
„Antoni Radevet pedig a negyvenéves tanácsadói múltja és menedzsmenttudása miatt hívtam, mert valóban olyan szövetséget próbálunk összerakni, mint egy modern multinacionális cég. Antoni amúgy Bulgáriában maga is labdarúgó volt, jól ismeri a sportágat” – fogalmazott Csányi.
