Lényegében az összes cégméret és a legtöbb iparág esetében jelentős munkaerőhiányról lehet beszélni a GKI Gazdaságkutató Zrt. tegnap közölt felmérése szerint. A kis- és közepes vállalkozások (kkv) a meglévő létszám negyedét tudnák még foglalkoztatni, de komoly kihívásokkal kell számolniuk a nagyvállalatoknak is. A tanulmány alapján a kisebb cégek jellemzően hazai tulajdonosi körűek, főleg a magyar piacra dolgoznak, és erősen költségérzékenyek. Emiatt pedig csak kisebb béremelésre képesek, így nehezebben tudják megtartani a dolgozókat. A GKI összesítése alapján az öt és húsz fő közötti létszámmal dolgozó vállalkozások csaknem hatvanezer embert foglalkoztatnak Magyarországon.
A legnagyobb munkaerőhiánnyal a 250-nél több embert foglalkoztató cégek küszködnek. A meglévő létszám kilenc százalékát tudnák felvenni, így önmagában ezek a vállalatok összesen 63 ezer potenciális munkavállalót tudnának foglalkoztatni. A probléma az 51–150 dolgozót foglalkoztató vállalatoknál is igen súlyos, ezek 36 700 fős hiányról számoltak be; ez a jelenlegi létszám 12 százaléka. A 20–50 alkalmazottnak munkát adó cégeknél kilenc-, a 150–250 közöttieknél pedig hatszázalékos a létszámhiány. Az ötnél kevesebb embert foglalkoztató cégeket is beleszámolva – a becslések szerint – a vállalkozásoknál összesen 340 ezer dolgozó hiányzik.
A GKI ágazatok szintjén is megvizsgálta a helyzetet. Ennek alapján a munkaerőhiány a könnyűipart, valamint az üzleti szolgáltatásokat érinti az átlagnál súlyosabban, a könnyűiparban a meglévő létszám 32, az üzleti szolgáltatások területén 23 százalékát tudnák felvenni. A közepesen nehéz helyzetben lévő területek közé tartozik a feldolgozó-, a gép-, az építő-, a fém- és az élelmiszeripar, valamint a kereskedelem, ezekben az ágazatokban a munkaerőhiány a létszám arányában 12-től 16 százalékig terjedő sávban mozog. Legkevésbé a vegyipari cégek érzik a munkaerőhiányt – közölte a GKI. Miközben a hazai vállalatokat – és azon belül is a kkv-kat – különösen rosszul érinti a szakemberhiány, a versenyképesség problémájával is szembe kell nézniük. Az Opten nemrég kiadott felméréséből az derül ki, hogy a magyar vállalkozások mindössze egy-két százalékának eredménye éri el a fejlett országokban tapasztalható produktivitást.
Az Európai Unió egészét tekintve a kkv-szektorban egy alkalmazottra évi 200 ezer euró (körülbelül 63 millió forint) árbevétellel lehet számolni. Ezzel szemben Magyarországon 43 millió forintról beszélhetünk a kisvállalkozások esetében, míg a hazai vállalkozások több mint kilencven százalékát kitevő mikrovállalkozásoknál a 15 millió forintot sem éri el az átlagos bevétel. A szakértő szerint ráadásul már ez is eredmény, hiszen az elmúlt öt évben több mint húszszázalékos fejlődés volt az egy főre jutó árbevételeket vizsgálva.
