Gál felidézte, hogy az éttermi ételek és a helyben készített, nem alkoholos italok vendéglátási áfakulcsa két lépcsőben csökken. 2017-től 18 százalékot, majd 2018-tól 5 százalékot kell befizetni. Ez viszont igazságtalan feltételeket teremt a közétkeztetőknek, így például a céges menzáknak. Nyilván ők így versenyhátrányba kerülnek, mert az áraikon 27 százalékos áfa lesz, de már akkor is gond lehet, ha valaki elviszi az ételét, mert az termékértékesítésnek számít. Ez a szegmens teljes leépüléséhez vezethet Gál Pál Zoltán szerint.
A megoldás az, hogy az egynemű szolgáltatásokat egységesen kezeljék, hiszen semmi nem indokolja a megkülönböztetést, ezért szükséges az egységes áfaszabályozás – mondta.
A VIMOSZ ezért az áfacsökkentés egységes kiterjesztését szeretné elérni. Önmagában az áfacsökkentés szerinte kifejezetten jót tesz a piacnak, mert nő a vállalkozások jövedelmezősége, ebből számottevő béremelést, eszközpótlást vagy karbantartást tudnak végrehajtani. Az sem utolsó szempont, hogy felzárkózhatnánk a külföldi országokhoz, mert eddig itthon volt a legmagasabb az áfakulcs az EU-ban (de a világon is az élvonalban van.) Luxemburgban például az adó mértéke az ágazatban 3 százalék – mondta.
György László, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza szerint a kereskedelmi vendéglátás áfacsökkentése jóval nagyobb áfabevétel-kiesést jelent a költségvetésnek, mint a közétkeztetésé. Utóbbi arányaiban sokkal kisebb szegmens. Az áfacsökkentés más pozitív hatással is járna: a helyi élelmiszeripar és agrárium fejlődéséhez vezetne, és több munkalehetőséget kínálna az alacsony végzettségűeknek.
A közétkeztetésnek napi 1,5-2 millió fogyasztója van, a piaca 200 milliárd forintos, nagy tömegeket érint jelentős foglalkoztatási hatással – közölte György, aki szerint a közétkeztetési terhek mérséklése 21 milliárd forintot jelentene. Ehhez képest majd 125 milliárd forintos költségvetési bevétel esik ki a vendéglátásból.
