Érthetetlen, miért titok a marhahús eredete

Szinte bújtatják az állattartókat Magyarországon, ezért változtatni kellene a hiányos szabályozáson.

Ez a gyakorlatban úgy fest, hogy ha valaki bevásárlóközpontban vesz például tálcás marhahúst, már a vásárlás előtt ellenőrizheti, milyen állatot fogyaszt majd el. A tálcán lévő címkén ugyanis megtalálható az állat tízjegyű ENAR-száma, amely alapján – mobiltelefon vagy laptop segítségével – helyben is hozzá lehet jutni az információkhoz. Ha a vásárló nem tudja ellenőrizni a tízjegyű számot, akkor hibás a hús jelölése – hívta fel a figyelmet informátorunk. A nagy élelmiszerláncoknak külön engedélyük van arra, hogy tálcázottan csomagolják a húst, és ezen kötelezően jelzik az azonosítási számot a húscímkézésről szóló rendelet alapján. De nemcsak nekik kell ezt tenniük: az egyszerű hentesüzletben is – ahol mondjuk hetente kiárusítanak egy negyed marhát – a hentesnek, ha megkérdezik tőle, meg kell tudni mondania a tízjegyű ENAR-számot. Ezek ugyanis nem úgynevezett személyes adatok, hiszen az állatoknak nincs ilyenük.

Az viszont valamilyen okból már személyes adatnak minősül, hogy az adott állatot hol tartották, így a legelső eredet a vágóhíd – hívta fel a figyelmet informátorunk, aki maga is érthetetlennek tartja, hogy ha egyébként minden adat nyilvános, miért kell takarásban hagyni az állattartót. Erre az sem indok, hogy a borjút és a kifejlett állatot is adják-veszik akár egymás között a telepek. Sőt, külföldről is hozhatnak be állatot. Ám ennek is ki kellene derülnie, hiszen az osztrák marha fülébe tett füljelző, a krotália ottmarad Magyarországon is, továbbá megmarad az osztrák ENAR-szám, tehát egy állatról valójában szinte mindent meg lehet tudni. Ám az már nem nyilvános, hol nevelték, sőt, jelenleg az a különös helyzet áll fenn, hogy csak rendőrségi, ügyészségi, bírósági megkeresésre adhatja ki az adatbázissal rendelkező hatóság ezt az információt. Mindezek alapján szakértők is úgy látják, ideje volna változtatni a jogszabályon, amely lehetőséget teremt az állattartók adatainak visszatartására. Emiatt gyanússá válhat az adott áru eredete, pedig ha valóban fokozni szeretnénk a kínai vagy az ázsiai élelmiszerexportot, ügyelni kellene arra, hogy kétség se férhessen a termék magyar mivoltához.