Novemberben adott fel egy csomagot Litvániába egy magyar webáruház, a küldemény azonban a mai napig nem érkezett meg a címzetthez – panaszkodott lapunknak egy olvasónk. A cég az ügyfélpanasz miatt ismét elküldte a terméket, de még ez a csomag sem ért célba. Az ügyfél eközben többször küldött felháborodott levelet, majd panasszal fordult a PayPal fizetési rendszerhez, amely zárolta az általa befizetett összeget. (A PayPal elektronikus kereskedelemre szakosodott, pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtó pénzügyi vállalkozás, a legtöbb honlap ezzel a céggel szerződik az online fizetés biztosítására.) A hazai cég tehát két terméket küldött a vásárlónak, aki csak egyet fizetett ki, de ezt az összeget is zárolták. Mindezek után aligha valószínű, hogy az ügyfél még egyszer a magyar vállalkozás szolgáltatásait választja. Mások arra panaszkodnak, hogy napokig hever annál a postahivatalnál a csomag, ahol a webáruház feladta, holott belföldön egy-két nap alatt a címzettnél kellene lennie.
Mindez gyakori jelenség és komoly presztízsveszteség napjainkban azoknál a vállalkozóknál, akik a Magyar Posta szolgáltatásait választották a versenytárs cégekkel szemben. Európán belül a csomagokat általában négy nap alatt juttatja célba a posta, de a karácsonyi csúcsforgalom miatt még az is elfogadható, ha néhány napos csúszással érkeznek meg a küldemények, a többhetes késések azonban már rendszerszintű problémákat jeleznek.
Emlékezetes, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter éppen a posta csomagküldő szolgáltatásával magyarázta, hogy miért kell a többségében állami tulajdonú cég szerződéseit titkolni. A kancelláriaminiszter szerint a posta komoly versenyhelyzetben van az online kiskereskedelem dinamikus bővülése miatt a többi futárcéggel. Ebben a versenyben kell helytállnia, az Országgyűlés pedig márciusban szavazta meg azt a jogszabályt, amely korlátozta a posta piaci alapú szolgáltatásaira vonatkozó adatszolgáltatást. Ennek előzménye, hogy a posta több cégét is részben privatizálta, de az ügylet részleteit nem akarta a nyilvánosság elé tárni. Emiatt titkosították az egyetemes szolgáltatáson, lényegében a levélkihordáson kívüli valamennyi üzleti tevékenységét.
Egy, a posta belső ügyeit jól ismerő szakember lapunknak azt mondta, hogy a vállalat komoly munkaerőhiánnyal küzd. Az alkalmazottak egy része a minimálbér körül keres, és ilyen alacsony fizetésért senki nem akar ott dolgozni, nagy a munkaerő fluktuációja is. Név nélkül nyilatkozó forrásunk szerint hibás a kormány postával kapcsolatos politikája is, hiszen többségében pénzügyi szakemberek vezetik az alapvetően logisztikai céget. Az igazgatóság új elnöke lllés Zoltán közgazdász, aki több mint húsz évig volt a bankszektorban, így többek között az ABN Amro Bank és az OTP cégeiben töltött be pozíciókat. A cég hatfős igazgatóságában senki nincs, aki logisztikával foglalkozott volna korábban.
Megkerestük a társaságot is, ám a posta kategorikusan cáfolta, hogy összeomlott volna a csomaglogisztikája. Azt is tagadta, hogy az ügyfelei közül többen szerződést bontottak volna. Azt is írta a cég, hogy – a november közepétől december közepéig tartó csúcsidőszakban – 30 százalékkal több csomagot kezelt, mint tavaly ugyanekkor. – A Magyar Posta felkészült a megnövekedett küldeményforgalomra, de lehetnek olyan napok és területi egységek, amikor a feldolgozásban és a kézbesítésben előfordulhatnak torlódások. A küldemények háromnegyedét határidőn belül kézbesítjük – közölte a társaság.
