Úgy tűnik, jövőre vissza kell térnie a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) klasszikus jegybanki feladatköréhez, miután a fogyasztói árak jelentősen meglódulhatnak. Ez pedig azt is jelenti, hogy a Matolcsy György vezette intézménynek el kell búcsúznia a számára milliárdos nyereséget hozó gyenge forintárfolyamtól. A jegybanknak ugyanis óriási haszna származott az elmúlt időszakban abból, hogy a forint árfolyama gyenge volt. Így az MNB által kezelt devizatartaléknak alacsonyabb volt a bekerülési költsége, mint a jelenlegi 310 forint feletti euróárfolyam. (Nagyrészt a devizatartalékok terhére volt képes a jegybank a Pallas Athéné-alapítványoknak több mint kétszázmilliárd forintnyi alapítói vagyont juttatni.)
Jövőre azonban már nagy nehézséget jelenthet a devizatartalékok eltérő árfolyamából származó nyereség elérése, mivel egyre közelebb kerül a tartalékok átlagos bekerülési költsége a piaci forintárfolyamhoz. Másrészt az infláció gyorsulása miatt a Magyar Nemzeti Bank nem engedheti meg a forint árfolyamának elengedését, hiszen az a fogyasztói árak további növekedéséhez járulna hozzá. A kormány nemrég emelte meg a jövő évre várható inflációs prognózisát 1,6 százalékra, de több elemző is 2,3-2,5 százalékos drágulást vár jövőre. – Az olaj világpiaci árának növekedése és a minimálbér emelése a fogyasztói árak drasztikus emelkedéséhez fog hozzájárulni – mondta lapunknak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A szakember szerint ez csak átmeneti lesz, mivel az idei nulla százalék közeli árdrágulás alacsony bázist teremt, vagyis a jövő év végéig tarthat az infláció dinamikusabb növekedése. Virovácz szerint a pénzpiacok reagálni fognak a hirtelen megugró magyarországi inflációra, amely az államkötvények után fizetett hozamok további növekedésében csapódhat le. – Ebben az esetben az MNB-nek vissza kell térnie hagyományos jegybanki feladataihoz, a konzervatív kommunikációhoz, és fel kell hagynia a monetáris enyhítést szolgáló nem hagyományos eszközeinek a használatával – mondta az elemző, aki szerint ellenkező esetben az emelkedő hozamok miatt a forint árfolyama durván elszállhat. Eddig is csak az elmúlt évek alacsony inflációs környezete tette lehetővé, hogy az MNB intenzívebben foglalkozzon a gazdasági növekedés támogatásával.
Jó hír ugyanakkor, hogy idén nem lesz szükség kormányzati trükközésre az államadósság csökkentéséhez. Tegnap például 313 forint volt az euró árfolyama, amely jóval magasabb az idei költségvetésben szereplő 303-as szintnél. Virovácz Péter szerint ugyanakkor nincs ok az aggodalomra. Szeptember végén 74,2 százalékon állt az adósságráta, év végén pedig 75 százalék közelébe kell „beállítani”, mivel tavaly év végén 75,3 százalék volt az év végi arány. (Az alaptörvény és az uniós szabályok miatt is csökkenő tendenciát kell elérni év végén.) Az elemző szerint a költségvetés jó helyzetben várja az év végét, miközben a kincstári egységes számla (KESZ) 1600 milliárd forinton áll, ami igen magas összegnek tekinthető. Ez az a számla, amely a korábbi években nagy segítséget jelentett az év végi adósságszint „beállításában”. Tavaly például úgy sikerült csökkenteni az adósságrátát, hogy decemberben a kincstári egységes számla államháztartás főszámlán lévő egyenlege egyetlen hónap alatt 1416 milliárd forinttal történelmi mélységbe, 660 milliárd forintra csökkent. A jelenlegi 1600 milliárd forintos KESZ-állomány bőven fedezi az esetleges állampapír-visszaváltások árát, amennyiben erre mégis szükség lenne az adósság csökkentése érdekében. Egyébként részben a nemzetközi előírások a felelősek azért, hogy a kormányok trükközni kényszerülnek, hiszen mindig az év utolsó napján fennálló adósságszint kerül be a statisztikai évkönyvekbe. Az államadósság szintje azonban folyamatosan hullámzik, ezért igazságtalannak tűnhet, hogy az év egy bizonyos napján kell jó eredményt produkálni ahhoz, hogy „értékelhessék” az adóssággal kapcsolatos elmúlt évi kormányzati tevékenységet.
